Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-17
10 Gazda Zoltán író, az RMDSZszel szemben álló Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke, a nagygyűlés programjának összeállítója elmondta, hogy az MPSZ felkéri a trianoni dokumentumokat aláíró hatalmak miniszterelnökeit: vizsgálják felül elődeik több, mint nyolc évtizeddel ezelőtti döntéseit. Erre Gazda szerint azért van szükség, mert Bukarest nem tartja meg azt, amit az 1918as, Erdély és Órománia egyes ülését kimondó gyulafehérvári román gyűlés megígért: nem biztosítja a nemzetiségek jogait és nem engedélyezi a kisebbségi autonómiát. A politikus ugyanakkor hangsúlyozta: a trianoni hatalmakhoz intézendő kérelemben nem lesz szó határmódosításról. A cél az autonómia és a nemzetiségi jogok biztosítása. "Azt szeretnénk, hogy a határozat a gyulafehérvári román gyűlés döntéseinek mintájára szülessen meg. A dokumentum konkrét határidőket szab a román államnak kéréseink teljesítésére. De nem kiáltjuk ki sem a Szék ely Köztársaságot, sem pedig Székelyföld autonómiáját" - mondta Gazda, hozzátéve: reméli, hogy a román hatalom időben ráébred arra, hogy jobb az autonómiaigényt teljesíteni, mert ezáltal elejét lehet venni "az utolsó, eddig sértetlenül megmaradt mestersége sen létrehozott ország szétesésének". (Nyilvánvaló, hogy a román többségben ez a mondat - csakúgy mint Trianon emlegetése - dühöt és aggodalmat kelt.) A gyűlés összehívását és az ott meghozandó határozatokat egyáltalán nem támogatja valamennyi erdélyi mag yar. A Gyergyói Medence településein olyan röpcédulákat szórtak szét, melyeken Szász Jenő, a MPSZ elnöke elhatárolódik a a rendezvénytől. Maga Szász azonban cáfolta, hogy köze lenne a röpcédulákhoz. Bardacz Ferenc, a gyűlésnek helyt adó Gyergyóditró polgár mestere elmondta, hogy két oldalról is nyomás nehezedik rá a városa labdarúgó pályáján megtartandó rendezvény miatt. A hírek szerint a román belügyminisztérium munkatársai "élénken érdeklődnek" a tervezett rendezvényről. (Mint emlékezetes, a március 15i s zékely nagygyűlés meghirdetése idején a szélsőséges Nagy Románia Párt "ellengyűléssel" fenyegetődzött, ami nemzetiségi összetűzések veszélyét idézte fel. Az "ellengyűlést" végül is nem tartották meg.) Bardócz ugyanakkor elmondta: attól tart, hogy a rendezv ény miatt összetűzésbe keveredik az azt ellenző RMDSZ vezetőségével. Gyergyóditró lakóinak egy része nyílt levelet tett közzé, abban tiltakozva a gyűlés és az ott hozandó határozatok ellen. A levélben azt írták, hogy a rendezvény szervezői csupán önmaguka t képviselik és egyáltalán nem tekinthetők az erdélyi magyarság hiteles védelmezőinek. Már csak azért sem - írták - mert nem egy közülük "régi kommunista káder", aki most nacionalizmussal és Trianon emlegetésével kíván szerephez jutni. A levél szerint az e hhez hasonló gyűlések csak lovat adnak a román nacionalisták alá, és ürügyet szolgáltatnak arra, hogy további katonai erőt telepítsenek Székelyföldre, hozzájárulva ezzel a térség elrománosodásához. A jelek arra mutatnak, hogy a gyergyóditrói gyűlés és más ügyek tekintetében is nézeteltérések vannak a Magyar Polgári Szövetségen belül. Gazda Zoltán elmondta: azt szeretné, ha új vezetőséget választanának az MPSZ élére. Ez nyilvánvalóan Szász Jenő, a jelenlegi elnök ellen irányult. Szemebeállítja a két politik ust az is, hogy Szász szerint inkább a szövetséget kellene megerősíteni, míg a szentgyörgyi szervezet inkább a párttá alakulást és az akként történő bejegyzést szorgalmazza. Szász ellenfélnek tekinti az RMDSZt, Gazda viszont azt hangsúlyozza, hogy esetleg es előrehozott választások esetén az MPSZnek közös listán kellene indulnia az RMDSZszel, elkerülendő a magyar szavazatok szétforgácsolódását. Feltűnő, hogy míg a gyűlésre Székelyföld minden szegletéből várnak résztvevőket, sőt, az MPSZszel szembenálló R MDSZ vezetőjét, Markó Bélát is meghívták, addig Szász Jenő MPSZelnök - a kinyomtatott program tanúsága szerint - nem szólal fel a rendezvényen. vissza Gyurcsány központosít - A költségvetési intézmények száma 823ról 491re csökken Magyar Nemzet 2006. június 17. Csaknem a felére csökken a költségvetési intézmények száma, a nem költségvetési szerveknek, elsősorban a közalapítványoknak pedig a húsz százaléka szűnik meg január elsejétől a kormány szándéka szerint – értesül t lapunk pénzügyminisztériumi forrásból. A drasztikus leépítésekről és az erős központosítást szem előtt tartó összevonásokról várhatóan szeptemberben dönt a kabinet, az előkészületi munkák azonban már most megkezdődtek. A kormány a lakosság felé „indokol atlan párhuzamosságokkal” és az „állami intézményrendszer pazarlásával” kívánja megindokolni azt a közintézményeket érintő megszorítást, amelynek értelmében a jelenleg működő 823 költségvetési szervből jövő év január elsejétől mindössze 491 maradna fenn – tudtuk meg pénzügyminisztériumi forrásból. A pénzügyi tárcánál elkészült megszorítási terv valamennyi tárcát érinti.
