Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-17
11 A minisztériumi hatáskörök meghatározásához hasonlóan a közintézmények összevonásánál is jól láthatóak az erős központosítási törekvések. Úgy tudjuk, a tárcáknál működő beszerzési részlegeket egységesen a Központi Szolgáltatási Főigazgatósághoz (KSZF) kívánja áthelyezni a kormány. A minisztériumok által működtetett protokollosztályok feladatait jövő évtől ugyancsak a KSZF látná el. Az Elektr onikus Közszolgáltatások Központja szintén jelentősen erősödne: a tervek szerint az összes minisztérium informatikai apparátusát ide vonnák össze. A kormányzati kommunikációt ugyancsak a centralizálás jellemzi majd. * A különböző tárcák ezt a feladatot je lenleg még önállóan látják el, ám a tervek szerint a kommunikációs részlegek januártól a Kormányzati Személyügyi Központhoz tartoznak. Amennyiben az átcsoportosítási tervek megvalósulnak, úgy a Szilvásy György vezette Miniszterelnöki Hivatal (MeH) minden e ddigit meghaladó mértékben megerősödik, az Elektronikus Közszolgáltatások Központja, a Kormányzati Személyügyi Központ és az uniós pénzeket felügyelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ugyanis egyaránt itt működik. Erősíti a MeH szerepét az is, hogy a felügyele te alá vont Nemzetbiztonsági Hivatalba a tervek szerint beolvasztják a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatát. A május végén tett kormányszóvivői bejelentés szerint a „racionalizálás” nyomán 2025 százalékos lesz a kormányzati apparátus leépítése, a mosta ni tervek azonban ennél nagyobb mértékű elbocsátásokat vetítenek előre. Január elsejétől 32 költségvetési intézmény szűnhet meg végérvényesen, miközben az összevonások 430 szervet érintenek. Az összevonás jellemzően regionális szinten történik majd, több m int hetven intézmény pedig más szervezetbe olvad be. A megszorítások vonatkoznak a nem költségvetési szervként működő társaságokra, tehát az alapítványokra, közalapítványokra és közhasznú társaságokra, valamint az állami kézben lévő gazdasági társaságokra is. Az elképzelések szerint jövő év január elsejétől minden ötödik intézmény bezárja kapuit. Úgy tudjuk, a megszüntetéseket jellemzően végelszámolással, az állami támogatás csökkentésével, kiszervezéssel és privatizációval kívánják elérni. vissza Robert Fico pártja gyengült a hajrában - Tíz százalék fölötti eredményre számíthat az MKP · Kormánytényezők lehetnek Jan Slota nacionalistái Magyar Nemzet 2006. június 17. Szerző: Neszméri Sándor Szombaton reggel hét órakor nyíl nak meg Szlovákiában a választóhelyiségek, hogy a 4,280 millió polgár kiválaszthassa a 150 fős parlament új képviselőit. A választáson 21 párt méretteti meg magát, összesen 2341 jelölt szerepel a pártlistákon. A választásra a korábbi gyakorlattól eltérőe n egyetlen napon kerül sor, vagyis a szavazók este tíz óráig adhatják le voksukat. Érdekessége az idei választásoknak az is, hogy a módosított választójogi törvény értelmében nincs kampánycsend az országban, vagyis a pártok még a nap folyamán is népszerűsí thetik programjaikat, győzködhetik a polgárokat, hogy menjenek el szavazni. Ez utóbbira szükség is lesz, mert a tegnap nyilvánosságra hozott közvéleménykutatási eredmények szerint továbbra is igen csekély a polgárok körében a választási kedv. A legtöbb sz akértő szerint a szavazásra jogosult polgároknak legfeljebb a fele járul majd az urnákhoz. De a pártok programjainak a népszerűsítésére is szükség lesz, merthogy a „szavazáson biztosan részt vevő” polgároknak a harminc százaléka még mindig nem tudta megmon dani, kire adja le vasárnap a szavazatát. A legutolsó felmérések azonban arra engednek következtetni, a kampány zárószakaszában gyöngült a korábban magabiztos győzelemre esélyes SmerSzociáldemokrácia támogatottsága, három kutatóintézet is harminc százalék alatti támogatottságot mért Robert Ficóéknak, holott korábban 3335 százalékos eredményt jósoltak nekik. Tovább erősödött viszont Mikulás Dzurinda pártja, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió, amelynek már 13 százalékot jósolnak, vagyis öt százalékka l többet, mint a kampány megkezdésekor. A Magyar Koalíció Pártja eredménye a felmérések szerint jó lehet, hiszen minden közvéleménykutató tíz százalék feletti támogatottságot mért Bugár Béláéknak. Ezen aligha változtat az a tény, hogy a kampány zárószakas zában több támadás is érte az MKPt, Jan Slota nemzeti párti elnökön kívül a Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom is feljelentette a magyar pártot, azt állítva, hogy az MKP óriásplakátjai sértik a szlov ák államnyelvről szóló törvényt, merthogy a jelszavak magyarul nagyobb betűvel szerepelnek a plakátokon, mint szlovákul. A feljelentés kapcsán a kulturális minisztérium arra akarta kényszeríteni az MKPt, hogy írásban kötelezze magát az államnyelvtörvény b etartására, amit a magyar politikusok visszautasítottak, s az egész kezdeményezést a magyarellenes politikai megnyilvánulások egyikének minősítették.
