Reggeli Sajtófigyelő, 2004. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-10-07
6 Az aradi vértanúk emléknapjának vajdasági központi ünnepsége az idén is a bánáti Nagybecskerek (Zrenjanin) melletti Eleméren, a Szent Ágoston templomban volt. A szentély kriptájában van eltemetve az aradi mártírok egyike, Kiss Ernő ho nvédtábornok. Az eleméri templomban Huzsvár László bánsági római katolikus püspök mondott misét a szabadságharc és az aradi mártírok emlékére. A templomban rendezett zenésverses műsor után emléknapi beszédek hangzottak el a szentély falánál elhelyeze tt emléktáblánál. Szabó Vilmos azt hangoztatta, hogy ahogyan a múltban a délvidékiek támogatták a függetlenségért vívott közös szabadságharcot, úgy most az anyaországon a sor, hogy "szellemileg és lélekben egybekovácsolja a nemzetet, oly módon, hogy n e sérüljenek sem emberi méltóságukban, sem büszkeségükben a szomszédos nemzetek sem". "Eddig is mindent megetettünk és a jövőben is mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy könnyebbé váljon a vajdasági magyar közösség és az anyaország közötti természetes érintkezés" - hangoztatta Szabó, aki szerint Budapest segíteni kíván SzerbiaMontenegrónak az európai integrációban és az emberi szabadságjogok maradéktalan érvényesítésében. Józsa László, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke a vasárnap lezajlott helyhatósági és vajdasági parlamenti választás eredményeire utalva hangsúlyozt a, hogy a délvidéki magyarság rosszabb helyzetbe került az érdekérvényesítés tekintetében, de a helyzet nem kilátástalan. A gondok szerinte a délvidéki magyarság kilátástalanságából és depressziójából erednek. A vajdasági magyar pártvezetők beszédeikben ugyancsak a választási sikertelenséggel, az összefogás hiányával foglalkoztak. Ricz József, a Kereszténydemokrata EurópaMozgalom elnöke hangsúlyozta: "csak egy tollvonás" kellett volna ahhoz, hogy a magyar p olitikai szervezetek megtarthassák korábbi befolyásukat. A politikai felhangoktól sem mentes alkalmi beszédek elhangzása után Magyarország képviselői, a vajdasági magyar pártok és szervezetek elöljárói koszorúkat és a kegyelet virágait helyezték el Ki ss Ernő honvédtábornok emléktáblájánál és nyugvóhelyénél. Szerdán a Vajdaság több városában tartottak emlékünnepségeket az aradi vértanúk tiszteletére. A szabadságharc vérzivataros ideje és a mostani politikai helyzet között vont párhuzamot szerdai je gyzetében a Magyar Szó című újvidéki napilapban Fehér István, aki szerint a mai világ már nem várja el a közélet szereplőitől a halál felvállalását, de a kemény és megalkuvást nem ismerő helytállás már jogos elvárásnak tűnik. "Némi szégyenérzet mocorog ben nem most, hogy a tizenhárom emberre, a vértanúsággal fémjelzett helytállásra emlékezem, és a baj az, hogy nyilván nem alaptalanul..." - írta Fehér István. +++ kit/kpj 15.24 LMT 061004 3622 vissza BP0302 2 230 MTIk1072 Az aradi vértanúkra emlékeztek a felvidéki magyarok kod: EVFO/VEGY fk: HU ld: Keszeli Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Pozsony, 2004. október 6., szerda (MTI) - Szlovákiában több helyen megemlékeztek az 184848es magyar forradalom és szabadságharc és mártírjairól: Pozsonyban Rázga Pál sírjánál, Révkomáromban a városvédő Klapka György szobránál adóztak kegyelettel a vértanúk emlékének, majd obeliszket állítottak az aradi tizenhármaknak. Szerdán Pozsonyban, a Kecskekapui evangélikus temetőben a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete, a magyar nagykövetség, a Csemadok és más magyar szervezetek az ott eltemetett két mártír, Rázga Pál evangélikus prédikátor és báró Jeszenák János főispán és kormánybiztos emlékének adóztak, de csak Rázga síremlékénél, mert a város legszebb panteonja, a Jeszenákcsalád nyughelye fölött álló épület életveszélyes állapotban van, megóvására négy millió korona kellene. Katona Tamás történész, a pozsonyi megemlékezés szónoka egyebek között arról beszélt, me nnyire szent helye a magyar történelemnek az a Pozsony, amely a szabadságharc idején az ország fővárosa, és az alkotmányos törvényeket megalkotó országgyűléseknek otthont adó város volt, akkor, amikor Ausztriának sem alkotmánya, sem parlamentje nem volt. " Igen, ez volt az ország fővárosa, itt születtek meg a jobbágyfelszabadító törvények, és itt alakult meg az első felelős független magyar kormány. Az ország nagyjai, magyar és nem magyar képviselők együtt, itt és ekkor szentesítették a reformkor csodálatos egyéniségeinek fejében készen álló törvényeket, amelyek rendet és programot teremtettek az emberek fejében. Tanuljunk a
