Reggeli Sajtófigyelő, 2004. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-04-29
23 követelnek. Markóékat - mondják a helyiek - kifizették Zala György alkotásának felállításával, amiért jócskán a zsebébe nyúlt a magyar állam és a jó szándékú adakozók. És ezért az alkuért senki sem tesz majd szemrehányást az RMDSZnek, hiszen az aradi tizenhárom emléke össznemzeti ügy. Az volt a két háború között, 1945 után, 1956ban, s 1989 óta folyamatosan. Lám, nemcsak Medgyessy Péter miniszterelnök, hanem az Aradon rendkívül népszerű, a szoborért mindig kiálló Dávid Ibolya, valamint Martonyi János - mindketten tagjai voltak az előző kormánynak , továbbá Schmitt Pál, a Fidesz alelnöke is koszorúzni jelentkezett. De nemcsak a választásokra készülő RMDSZnek tettek gesztust Nastaséék, hanem az európai parlamenti választásokra készülő magyar szocialistáknak is - tartják a romániai magyar politikai elemzők. Lám, okos alkukkal, engedményekkel, koccintásokkal előbbre lehet jutni a határon túli nemzetpolitikában, mint fideszes keménykedéssel vagy MDFes érzelmességgel - üzenik az április 25i ünnepséggel. Nastaséék azt is pontosan felmérték, hogy az Európai Unióba törekedve friss NATOtagként hasznát veszik még a Megbékélési parknak. Ők igenis rendezni kívánják a közös dolgokat, még saját honfitársaik érzelmeivel is szembeszállnak. Mindenki megbizonyosodhat erről, hiszen nemcsak az avatás előtti hetekben tüntettek a vatrások és Funar hívei, hanem még az avatáson is. Hogy a várost ellepő rendőrök, csendőrök, rendfenntartók nyugodtan elvezethették volna a tucatnyi hangoskodót? Ugyan minek? Romá niában demokrácia, szólásszabadság van, s miért ne adhatnának hangot a nacionalisták abbéli vélekedésüknek, hogy az aradi vértanú tábornokok negyvenezer román haláláért felelősek? Minek cáfolni, érveket felsorakoztatni, hiszen mindenki úgy látja a történel met, ahogy akarja. Jól jönnek még az efféle érvek. Nem csak országos politikai játszma ez a mai nap - mondja vasárnap délelőtt az egyik városi képviselő. - Ügyesen sakkoznak a helyi képviselőtestületben is. És ezt az emberek megérzik, még akkor is, ha m it sem tudnak a részletekről. Nem véletlen, hogy a vártnál jóval kevesebben jöttek el a Tűzoltó térre. Pedig a Szabadságszobor tényleg szívügy volt, és szívügy marad. Az aradiak az 1849. október 6i kivégzésük sorrendjében emlegetik a hősöket: Kiss Ernőt, Schweidel Józsefet, Lázár Vilmost, Dessewffy Arisztidot, Pöltenberg Ernőt, Török Ignácot, Lahner Györgyöt, Knezich Károlyt, Nagysándor Józsefet, LeiningenWesterburg Károlyt, Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Vécsey Károlyt. vissza Magyar nemzettudat - az európai határon innen és túl Heti Válasz 2004. április 29. Szerző: Győri Szabó Róbert A közép- és keleteurópai uniós csatlakozásának küszöbén, amikor az anyaország mellett a határon túl élő ma gyar közösségek egy része is partvonalon belül kerül, mások, többek között az erdélyi magyarság azonban továbbra is kívül reked, különösen időszerű felmérnünk nemzeti közösségünk, közösségeink állapotát, amely az adekvát nemzetpolitika megvalósításához nyú jt nélkülözhetetlen támpontokat. Az identitásvesztés állapotában Néhány éve a zágrábi magyar kisebbség egyik rendezvényén az anyaországból meghívott előadó hét országra kiterjedő szociológiai vizsgálatról számolt be hallgatóságának. Az empirikus jelleg ű kutatás magyarországi kisvárosokat, valamint hat szomszédos állam határon túli magyar kisebbségi közösségét érintette. Megdöbbentő eredmények születtek. A tények Magyarország esetében a teljes identitáshiányt, a nemzeti tudat hiányát, sőt elvetését, közö mbösséget, közönyt mutattak a magyarság, a magyar kultúra iránt. Honfitársunk alig találkozik a magyar kultúrával, érdektelennek találja, nem olvassa, nézi, hallgatja magyar szerzők, alkotók értékhordozó műveit. A határon túl mindez fordított - erős magyar nemzettudat hatja át a kisebbségi magyarokat. Ez utóbbi érthető is, az identitás mások általi veszélyeztetettségének állapota az önazonosság erősödését vonja többnyire maga után. Jászi Oszkár ezt a jelenséget már évtizedekkel ezelőtt papírra vetette: "A k ényszerasszimiláció politikája demoralizálja az uralkodó nemzetnek ezt a politikát őrző rétegét, ellenben az elnyomott népben az igazi tettre és áldozatra kész hazafiságot fejleszti ki." Magyarországon a nemzeti identitást konkrétan és erőszakosan senki által nem fenyegeti veszély, az identitás szép lassan vész el. Mintegy önkéntesen asszimilálódunk, olvadunk bele a gumikategóriájú,
