Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2002 (1. évfolyam)
2002 / 3. szám - KÖNYV- ÉS FOLYÓIRATSZEMLE - Vetter, Reinhold: Bosznia-Hercegovina - protektorátusból partnerállam?
R. Vetter: Bosznia-Hercegovina - protektorátusból partnerállam? javaslat is, miszerint először csak az egyik balti állam (leginkább Litvánia) nyerne felvételt a szövetségbe. Természetesen a balti államok biztonsága úgy garantálható leginkább, ha felvételük minél kevésbé irritálja Oroszországot. A legkézenfekvőbb kerülő út pedig az lenne, ha a három balti állam először az Európai Unióba nyerne felvételt. Észtország, Lettország és Litvánia már benyújtotta felvételi kérelmét, és előzetes tárgyalásokba kezdett az unióval, azonban felvételükre rövid távon nincs reális esély. A „balti kérdés" megoldásának legjobb módja az lenne, ha Oroszország is elmélyítené kapcsolatait az unióval, az így létrejövő stratégiai partnerség jelentené ugyanis a legjobb garanciát a NATO felől érkező esetleges nyomás ellensúlyozására. A másik lehetőség az lenne, ha Oroszország magával a NATO-val való friss szövetségét aknázná ki még jobban, mint ahogy Putyin elnök kifejezte: ha ez a kapcsolat javul, a bővítés problémái is megszűnnek. Fontos lenne, hogy Oroszország a szövetség szövetségesévé váljon, ami szoros együttműködést tételezne fel az új biztonsági kihívások kérdésében, így a terrorizmus elleni harcban, a tömegpusztító fegyverek terén, a szervezett bűnözés és más, hasonló horderejű problémák leküzdésében. Az említett megoldások segítségével Moszkva elérhetné, hogy az újabb bővítés kevésbé terhelje meg az orosznyugati kapcsolatokat. Füsti Molnár Zsuzsa Reinhold Vetter: Bosznia-Hercegovina - protektorátusból partnerállam? („Bosnien-Herzegowina - vom Protektorat zum Partner?" Osteuropa, 2002. április) R einhold Vetter a boszniai háború befejezése óta eltelt hét év változásait foglalja össze tanulmányában. Ez volt a leghosszabb és a legsúlyosabb következményekkel járó fegyveres konfliktus Európában a második világháború utáni időszakban. A volt Jugoszlávia területén 1991 óta lezajlott valamennyi harc közül ez járt a legnagyobb pusztítással, a legnagyobb etnikai tisztogatásokkal: a 4,3 milliós lakosságból kb. 250 ezren estek áldozatul a harcoknak és az etnikai tisztogatásoknak. A teljes népesség több mint ötven százaléka kényszerült lakóhelyének elhagyására. Az 1991-es népszámlálás adatai szerint Bosznia lakosságának 43,7 százaléka volt muszlim, 31,4 százaléka szerb ortodox és 17,2 százaléka katolikus horvát. Emellett még 2002. ősz 207
