Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1989 (16. évfolyam)
1989 / 3. szám - MAGYARORSZÁG-EURÓPA - Kádár Béla: Külgazdaságorientált növekedés és viszonylati súlyképzés Magyarországon
Az export alakulása szempontjából meghatározó jelentőségű néhány vezető és potenciálisan volumenhordozó ágazat, illetve vállalat szerep- vállalása (jármű, alumínium, finomvegyipar). E termékcsoportok a magyar gazdaságban elfoglalt súlyuk, nemzetközi piacaik oligopolizáltabb jellege, tőke- és technológiaigényességük alapján rendkívüli mértékben igénylik a nemzetközi vállalatközi integrációba való bekapcsolódást, a nagyobb arányú és zavartalan tőke- és technológiaimportot. E feltételek megteremtésének függvényében játszhatnak erőteljesen növekvő vagy lényegében változatlan szerepet a magyar exportorientáció kibontakoztatásában. Külgazdasági szempontból sürgető feladat az idegenforgalmi, pénzügyi, kereskedelmi, szállítási-szállítmányozási szolgáltatásexport (s közvetve az export-infrastruktúra, raktározás, tengerrejutás) átfogó meny- nyiségi és minőségi fejlesztési koncepciójának kialakítása. Az export- orientáció infrastruktúrafejlesztési vetületei közül kiemelkedő fontosságú a felkészülés a Duna—Majna—Rajna csatorna megnyitására, valamint a Bécs—Budapest világkiállításra. Ehhez kapcsolódóan célszerű kialakítani az ország nyugati határövezetében és a Duna mentén (Győr, Csepel, Mohács) létesítendő, dollárexportra orientált off-shore zónák infrastruktúrafejlesztési terveit. A fejlesztési prioritások kialakítása elkerülhetetlenül együtt jár a diszpreferenciák megjelölésével. A tartósan veszteséges, szerkezetileg is kedvezőtlen adottságú tevékenységek fenntartása (ellátási felelősség vagy akár exportérdekekre való hivatkozással is) súlyos halmazati növekedési veszteségek forrása. Mindazokat a gazdasági tevékenységeket, amelyek exportpreferenciák nyújtása esetén sem érik el a jövedelemtermelési minimumkövetelményeket, célszerű kisebb megrázkódtatásokkal járó átfogó és rendezett visszavonulási stratégia keretében áramvonalasítani (szarvasmarhatenyésztés, kommersz borok, feketefém-kohászat, nehézvegyipari tömegcikkek, alacsony fajlagos értékű textíliák, termelési rendeltetésű gépek, stb.). Az alacsony hozamú, illetve veszteséges termékek kiszorítása az exportból a forgalmi értékek 300—500 millió dollárral csökkentheti. így a leépítés tervszerű szakaszokban, az egyensúlyi feszültségek oldódásával párhuzamosan hajtható végre, d) A viszonylati politika világméretekben tapasztalható felértékelődése mellett Magyarország számára sajátos súlyképzési feladatok adódnak az exportorientált szerkezeti korszerűsítés követelményéből, a magasabb fajlagos forgalmi költséggel járó, szolgáltatás- és piacszerkezet- igényes márkás cikkek, gépipari termékek forgalmi arányának várt növekedéséből. A viszonylati koncentráció sajátosan alakult Magyarországnak az 60
