Külpolitikai adatok az 1939. évről (Budapest, 1941)

Irak

IRAK. Királyság. Területe: 301.982 km

2. Lakossága: 3,600.000. A Népszövetségnek tagja. — A világháború után a török birodalomból vált ki. A sévres-i békekötéstől (1920. aug. 10 ) a Népszövetség védelme alatt, 1921. márc. 2-től brit mandátum. Törökország csak a lausanne-i békében (1923. júl. 24.) ismeri el véglegesen, a mosuli vilayet Irakhoz csatolását pedig az 1926. jún. 5-i brit-török szerződésben. A brit mandátum 25 évre volt tervezve, de az 1930. jún. 20-i bagdadi szerződésben Anglia elismerte Irak függetlenségét, ami Iraknak a Népszövetségbe való belépéskor (1932.) lépett érvénybe. Szíriai határa kérdését az 1930. máj. 5-i és 1933• júl. 3-i szerződések rendezik, arábiai határát az 1922. máj. 5-i mohammerahi és 1925. nov. 1-i bahrai szerződések. Transzjordánia felőli határa még ninős megállapítva. Államfő: II. Feisal, Irak királya (Feisal-család). Trónralépett 1939. ápr. 6-án. Régens: Abdul Hah, aki a király 18. életévéig gyakorolja a hatalmat. Kormány: Miniszterelnök: Külügy: Belügy: Pénzügy: Honvédelem: Közgazdaság: Közlekedés- és közmunkaügy: Szociális ügyek: Közoktatásügy: Igazságügy: Nuri A1 Said Ali Djevdat Al-Ayoubi Omar Nazmi Bustam Haidar Taha A1 Hasinü tbk. Sadek A1 Bassam Djelal Baban Dr. Sami Sevket Saleh Djebur Subhi A1 Defteri Parlament (Majlis): Kétkamarás rendszer. Szenátus: 20 tagját 8 év tartamára a király nevezi ki és pedig 4 évenként 10 új tagot. Elnöke: Muhammad A1 Sadr. Képviselőház: 70 tagját 4 évenként elektorok választják. Utolsó választások jún. 5-én. Elnöke: Mawlud Mukhlis. Pártok: nincsenek. Változások az év folyamán: Államfő személyében: I. Ghazi király ápr. 4-én autószerencsétlenség következtében elliúnyt és négyéves fia követte a trónon, aki mellé kiskorúsága tartamára a parlament az elhunyt király sógorát régenssé választotta.