Külpolitikai adatok az 1939. évről (Budapest, 1941)

Irak

Kormányban: Á kiskorú király trónralépte alkalmával, ápr, 6-án a kormány formálisan lemondott, de a régens újból Nuri A1 Saidot bízta meg a kormányalakítással. Ez alkalommal a kormány összetételében változás nem történt. Ápr. 26-án Ali Djevdat Al-Ayoubi vette át a külügyi tárcát a min.-elnöktől. Ápr. 30-án Nadji Sevket belügymin. lemondott, tárcáját ideiglenesen a min.-elnök vette át. Júl. 13-án a közgazdasági és közlekedésügyi minisztérium kettéválasztatott, de mindkét tárcát továbbra is Omar Nazmi látta el. Szept. 19-én felállították a szociális ügyek minisztériumát s ennek kapcsán szept. 20-án átalakult a kormány. Parlamentben: A régi képviselőház febr. 6-án ült össze, de már febr. 23-án feloszlattatott. Az új választások a kormány teljes győzelmével végződtek. Fontosabb események az év folyamán: Belpolitikában: Márc. 10-én a bagdadi vasút Tel-Kutchuk—Mosul-i szakasza átadatott a forgalomnak. Márc. 28-án a király felavatta a Tigris-folyón Kútnál építendő 500 m hosszú, 100.000 hektár öntözésére szolgáló gátat. Júl. 16-án a régens felavatta Bagdad első állandó hídját a Tigrisen. Aug. 15-én a régens a kabinet több tagja kíséretében egyhetes körutat tett Mosul vidékén és az északi kerületekben, nov. 19—21-én az Eufrates völgyében fekvő városokban, majd nov. 26. és dec. 5. között Dél-Irakban. Az év folyamán hozott fontosabb törvények az általános amnesztiáról, a dohánymonopólium felállításáról és a jövedelmi adóról szóló törvények, valamint az új sajtótörvény. Külpolitikában: I. külpolitikáját az elmúlt évben is elsősorban Angliához való viszonya determinálta, mely az 1930. jún. 30-i 25 éves időtartamra kötött „örökös baráti szövetségi" szerződésen alapszik. Az arab kérdéstől eltekintve, I. külpolitikai téren az angol direktívákat követi. Az arab kérdésben I. koncepciója egy nagy és független, valamennyi előázsiai arab népet magában foglaló állani megteremtése. Ez az elméleti elgondolás gyakorlati téren főleg a palesztinai kérdésben nyilvánult meg. A min.-elnök az év januárjában Londonba utazott a palesztinai kérdés megvitatása és rendezése céljából összeült kerekasztal-konferenciára. Útközben Beyruthban, Ammanban és Kairóban tárgyalt az elfoglalandó közös álláspontról, amely az angol javaslatot illetőleg elutasító volt. Ugyancsak az arab kérdés volt a min.-elnök Aleyben, Beyruthban és Ammanban folyta tatott megbeszélései tárgya. Külpolitikai adatok. (>