Buzogány Dezső - Ösz Sándor Előd - Tóth Levente - Horváth Iringó - Kovács Mária Márta - Sipos Dávid: A törtenelmi küküllői református egyházmegye egyházközségeinek történeti katasztere 1. Adámos - Dányán (Fontes Rerum Ecclesiasticarum in Transylvania) Kolozsvár 2008.

Esperesi vizitációk a Küküllői Református Egyházmegyében a 17. században

ESPERESI VIZITÁCIÓK A KÜKÜLLŐI REFORMÁTUS EGYHÁZMEGYÉBEN A 17. SZÁZADBAN Az egyházmegye múltja A Küküllői Református Egyházmegye a 17-18. század folyamán az Erdélyi Református Egyház egyik legnagyobb és legjelentősebb egyházmegyéje volt. Esperesei gyakran töltöttek be püspöki hivatalt, nagyobb gyülekezeteiben több akadémita, litterátor lelkész szolgált. Az egyháztörténet korán felismerte ennek jelentőségét, és megkülönböztetett figyelmet fordított az egyházmegye történetének kutatására. Már a 18. század második felében Kónya Ferenc esperes az általa elindított protokollum első lapjaira feljegyzett néhány egyháztörténeti adatot és összeállította az egyházmegye első történeti névtárát. Munkáját a 19. században ifj. Fogarasi Sámuel folytatta.' A 20. századi helyi egyháztörténészek közül kiemelkedik Illyés Géza, aki a Református Szemle hasábjain megjelent tanulmányaiban tárta fel az egyházmegye múltjának egy-egy részletét. Meg kell említenünk Nagy László munkásságát, aki szintén értékes gyülekezet- illetve művelődéstörténeti kutatásokkal gazdagította az egyházmegye múltjára vonatkozó tudományos ismereteket. A küküllői római katolikus főesperesség gyülekezetei a 16. század közepén először a lutheri reformációt fogadták el. Első ismert esperesük Macerius Ambrus nagyenyedi lelkész volt, 1556 körül. A magyar gyülekezetek hamarosan a helvét tanok felé hajlottak. Az Erdélyi Református Egyház megalakulását követően a magyar gyülekezetek végképpen elszakadtak a szászoktól és Hunyadi János nagyteremi lelkész esperessége alatt megalakult a Küküllői Református Egyházmegye.

2 Ifjú Fogarasi Sámuel esperes 1788-ban elkezdett protokollumában a következőket jegyezte fel az egyházmegye történetének ezen korai időszakával kapcsolatosan: A küküllői reform, egyházvidék nevét vette a rajta hosszára lefolyó Kisküküllő folyamtól; régebben íratott küküllövári egyházvidéknek is, az akkor igen fényes küküllövári ekklézsiáról. Eredetét mikor vette? A történeti adatok hiánya miatt világosan tudni nem lehet, hiteles adatok szerint bizonyos az, hogy a reformáció kezdete után csakhamar kellett kialakulnia, amit bizonyít az is, hogy Hunyadi János nagyteremi pap és esperes aláír az 1556. és 1561-beli artikulusoknak, ki az egyházvidék levéltárában található más adatok szerint is legelső esperese volt ezen egyházvidéknek? Az 1560-as évek végén az unitarizmus egyre nagyobb teret hódított Erdélyben. Valószínű, hogy ebben az időben az egyházmegye gyülekezeteinek nagy többsége is Dávid Ferenc követője lett. Az 1577 utáni események viszont a reformátusság megerősödését eredményezték, a gyülekezetek többsége újra a helvét hit mellé szegődött, néhány gyülekezet azonban megmaradt unitáriusnak (Nagyteremi, Kutyfalva, KüküllőDombó, Dicsőszentmárton, Szőkefalva, Magyarsáros, Küküllőszéplak, Désfalva, Harangláb, Bethlenszentmiklós, Radnót, Adámos, Magyarszentbenedek).

4 1 Illyés Géza: A Küküllői Református Egyházmegye papjai a reformáció korától az Erdélyi Református Generális Zsinat fennállásáig, 1871-ig. In: Egyháztörténet II. évf. Bp. 1944. 313. (A továbbiakban: Illyés 1944). 2 Illyés Géza: A küküllői református egyházmegye kialakulása és első esperesei. In: Református Szemle 1932. XXV. évf. 133. (A továbbiakban: Illyés 1932). 3 A Küküllői Református Egyházmegye Levéltára az Erdélyi Református Egyházkerületi Levéltárban, Protokollumok (A továbbiakban KükEhmLvt prot.), Kónya-Fogarasi 65. 4 Illyés 1944. 284.