Levéltár és helytörténet. A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14. (Esztergom, 2005)
Tartalomjegyzék/Obsah - Számadó Emese: Tüz, ár és nyavalya Komáromban a 16. századtól napjainkig
tította a várost. 3 A Csallóközben a 15. századra vezethetők vissza az ármentesítésre való törekvések nyomai. Sajnos azonban a különböző csallóközi vármegyék (győri, pozsonyi és komáromi) össze nem függő és össze nem koordinált építkezései sokszor több kárt okoztak, mint hasznot: a Pozsony és Győr vármegyékbe betört vizek gyakran Komárom vármegyében okozták a legnagyobb károkat. Pozsony vm. 1729-1760 között, Komárom vármegye csak 1790-1800-as évek között hozta védképes állapotba nagy-dunai töltéseit. Az árvizek miatt azonban utóbbit 18261845 között újra kellett építeni. A munkálatok, amelyekhez a szomszéd járások közmunkaerejét is kirendelték, a Vág-dunai töltések megerősítését is tartalmazták. A pusztító árvizek hatására jött az ötlet -egy közös társulat megalakítására. Többszöri próbálkozás után 1854. május 24-én megalakult a három vármegyére kiterjedő csallóközi vízszabályozási társulat, amelynek célja azonban csak a belvízlevezetés volt: Komárom vármegyében öt zsilipes csatornahálózatot épített ki. Hamarosan belátták, hogy a belvízmentesítés árvédekezés nélkül eredménytelen, ezért 1864. október 6-án Nagymegyeren tartott közgyűlésen kimondták, hogy a három vármegyének gátak építésére vonatkozó egyesülésére nézve királyi biztost kérnek. Az 1860-as években azonban szárazabb időszak következett, így a társulat nem áldozott védőgátakra. 1876 februárjának második felében az ószőnyi határban a harcsási zátonyon feltorlódott Duna jege a vizet abnormális magasságra duzzasztotta, az árvíz a Duna mentén összesen 3350 folyóméter hosszban átszakította, s a komáromi határban teljesen elsöpörte a töltéseket. Betört az Alsó-Csallóközbe, s 40 község határában 103 kh-at elöntött. Komáromban a Vág-Duna melléki utcákban elöntött 63 házat, megsemmisítette a Vág-Duna hídját és a Kis-Duna jégtörőit, megrongálta a NagyDuna mindkét hídfőjét, a Duna töltéseit több helyen átszakította és a zsilipeket is összeroncsolta. Az 1876. évi jeges árvíz pusztításai felrázták a lakosságot a tétlenségből és 1876. június 25-én létrehozták az Alsó-Csallóközi és Csilizközi Armentesítő és Belvízlevezető Társulatot. A társulat védtöltései Komáromnál a következők voltak: - a Nagy-Dunán Komárom beltelkein kívül, a várerődítési vonalon kezdődött, 60 km hosszú volt (a felbár-sülyi határnál végződött): a töltésen 2 zsilip volt; - a Vág-Dunán Komárom beltelkein kívül, a várerődítési vonalon kezdődött és a gútai határban, a Kis-Duna beömlésénél a 24. km-nél végződött: ezen a töltésen is 2 zsilip volt, az egyik Komáromnál épült 1860-ban. 3 Komárom Város Veszélyei hárítást Alapterv. Az árvízvédelmi veszélyelhárítással kapcsolatos speciális melléklete. Komárom, 2003. Ezúton mondok köszönetet Sikrai Attila pv. őrnagynak, Komárom Város Polgári Védelmi parancsnokának a segítségért.
