Levéltár és helytörténet. A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14. (Esztergom, 2005)
Tartalomjegyzék/Obsah - Számadó Emese: Tüz, ár és nyavalya Komáromban a 16. századtól napjainkig
1896-ban a budapesti ezredéves kiállítás bíráló bizottsága a társulatot az ármentesítés terén kifejtett kiváló közhasznú tevékenységéért a Millenniumi nagy éremmel tüntette ki. 4 III. És nyavalya A nagy járványok sem kímélték a várost. A 17. századtól a pestis, a 19. században a kolera tizedelte a lakosságot. Az ezek elleni elrendelt védekezési módok voltak az első közegészségügyi intézkedések. Az országos járványok mellett helyi, Komárom fekvéséből adódó járványok is előfordultak: a nyári áradások vizei ugyanis, amennyiben nem tudtak akadálytalanul lefolyni, váltólázhoz, ismertebb nevén a maláriához vezettek. így a csallóközi mocsarak kiváló táptalajt jelentettek számára. Éppen ezért, a csallóközi járás vizeinek megszüntetésével (1856-ban kezdték meg az ármentesítést) a malária is fokozatosan megszűnt. És akárcsak mindenhol máshol, a torokgyík, a vörheny, a hasihagy máz, a szamárköhögés és a kanyaró és persze a TBC itt is állandó probléma volt. Különösen a csecsemő- és kisgyermek-halandóság volt nagy. Ennek okai a zsúfolt és egészségtelen lakások, a rossz ivóvíz, a rossz táplálkozás és nem utolsósorban a tudatlanságból fakadó nem megfelelő higiéniás körülmények voltak. 5 1896-ban a vármegye Közigazgatási bizottsága határozata alapján Dr. Farkas Benő, Komárom vármegye főorvosa egy kis tájékoztató könyvecskét adott ki. A Levelek... című kiadványban az alábbi, beteg gyermekekkel való óvintézkedésekre hívja fel a figyelmet: - a megfelelő táplálkozás - a kellő tisztálkodás - a lakás szellőztetése - megfelelő tiszta ivóvíz (felhívja a figyelmet arra is, hogy a kút környékén trágyát, szemetet ne tűrjünk meg, és hogy minél mélyebbre kell ásni a kutat) és rámutat a szeszesital kártékony hatására, ami a gyereket illeti: kiemeli „a szeszes italok között legártalmasabb a pálinka. Csecsemőt, avagy gyermeket pálinkába mártott kenyérrel itatni oly gonosz cselekmény, melytől úgy kellene óvakodni, mint a bűntől. Csak az állatkínzás hozzáfogható gonosz cselekmény.' 1 '' A ragadós betegségekről pedig azt írja, hogy - a beteggel való érintkezés terjeszti; - szállítója még a ragálynak az evő- és ivóeszköz, a ruha, az ágynemű, a beteg szobájában tartott mindennemű élelmiszer; 4 Az Alsó-Csallóközi és Csilizközi Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat 1876-1926. Komárom, 1926.3-35. 3 Komárom vármegye és Komárom szabad királyi város. Szerk.: Borovszky Samu. Budapest, 1907. 511.
