Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

KENDERES 431 A mezőgazdasági lakosság mellett jelentős volt az iparosok száma. Ez nem önálló iparosokatjelöl, hanem a 24 nagyobb uradalom ipari alkalmazottait, A házi cselédek magas száma falusi viszonylatban szintén az uradalmak magasabb számával függ össze. Mivel a népesség nagy részét a mezőgazdasági lakosság adta, ezért a birtokviszonyok tisztázása ugyanebben az időszakban alapvetően fontos:

82 Év: birtok nagysága Öss 1910 1935 birtok birtok birtok terület száma nagysága száma 1949 birtok birtok nagysága száma 0-10 kh 306 0-1 kh 174 75 kh 0-1 kh 56 1-5 kh 702 1 965 kh 1-5 kh 568 5-50 kh 438 5 587 kh 5-10 kh 607 10-100 kh 111 50-100 kh 11 768 kh 10-25 kh 25 kh-tól 287 45 100 kh-tól 10 100-500 kh 500-1000 kh 1000-3000kh 17 6 2 3 343 kh 4 577 kh 3 045kh 427 1350 19 360 kh 1563 1935-ig megnövekedett a két legalacsonyabb birtokkategóriában lévő birtokok száma. Ez nemcsak a birtokaprózódás következménye. 1935-ig 803 földigénylő 1682 kh-nyi földterületet kapott és 288 házhelyigénylő összesen 49 kh-on osztozott. Átlagosan 2 kh volt a földjuttatás és ez természetesen nem oldhatta meg a földkérdést.

83 Az 1945-ös földosztás - éppen mert a Horthy család birtokait elkobozták - radikális volt, s egészségesebb birtokviszonyokat alakított ki. Ez is átalakította a társadalom szerkezetét, földhöz juttatta a cselédeket, az igazi változást azonban a termelőszövetkezetek megszervezése jelentette :

84 1953. 1955. 1957. 1961. Haladás Vörös Csepel Haladás Vörös Csepel Béke Haladás Vörös Csepel Haladás Vörös Csepel mg. termelőszövetkezet mg. termelőszövetkezet mg. termelőszövetkezet mg. termelőszövetkezet mg. termelőszövetkezet mg. termelőszövetkezet mg. termelőszövetkezet mg. termelőszövetkezet mg. termelőszövetkezet 449 kh 1367 kh 670 kh 1332 kh 168 kh 537 kh 1308 kh 4498 kh 3972 kh 60 tag 64 tag 140 tag 153 tag 30 tag 79 tag 97 tag 634 tag 442 tag A termelőszövetkezeteken kívül jelentős még az állami gazdaság részesedése is. A mezőgazdaságban az állami szektort a Bánhalmi ÁG képviselte, ennek összterületéből 5284 kh, az egész gazdaság 49,6%-a tartozott Kenderes határához 1959-ben.

85 Az ipari népesség ugyan jelentős volt korábban, mint uradalmi ipar 1945 után az iparosok nagyobb része kétlaki életet élt, helyben csak a ktsz kevés számú dolgozója maradt, s képviselte 1950-től a szövetkezeti ipart. 7. Kenderes mezőgazdaságát két tényező határozta meg alapvetően. Az egyik, hogy a török időkben viszonylagos szabadságot élvezett és a kunokhoz hasonlóan sikerült megszereznie Bánhalma és Kakát elpusztult községek határainak jó részét. Ez kiterjedt állattartást is lehetővé tett, másfelől érintette a XVIII. század végén végrehajtott vízszabályozás, a Mirhó-fok elzárása.

86 Ez a Kakát ér kiöntéseit megszüntette, földművelésre is alkalmassá tette Kakát és Bánhalma területét. Gazdálkodásában hasonlatos volt a kunsági települések gazdálkodási rendszeréhez: gabona,