Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)
432 KENDERES később kukoricatermesztő földműves gazdaságok hatalmas, elsősorban legelőn tartott állatállománnyal egészültek ki. Határát Vályi A. 1799-ben így jellemezte: „Földgye trágyázás nélkül is termékeny, szőleje nádgya, fája van; de piatzozása távol esik, 's legelőjét néha a' víz áradások járják." 87 Földjének termő erejére, trágyázás nélküli jó hozamára a földesurak az 181 l-es perben is hivatkoztak. 88 Az úrbérrendezés táján földjeit még földközösségi rendszerben újraosztásos jelleggel használták. 1828-ból azonban arról értesülünk, hogy földjei három nyomásra vannak osztva. A gazdák ekkor sem trágyáztak, hanem tűzifa hiányában a trágyát tüzelőnek használták. Szőleik inkább gyümölcsösök, pincéik nem voltak. Amikor a mezei munka szünetelt, a fogatos gazdák a majorsági földeken termesztett dohányt és más terményt fuvarozták Debrecenbe és Pestre. A nagyszámú igátlan zsellérség a szomszédos majorokban szokott nyári részes munkával keresethez jutni. 89 1836-tól 1854-ig húzódott a legelőelkülönözési per. Ennek során már csak 14 kishold legelőt kapott egy egésztelkes jobbágy, ennek nyolcad részét egy zsellér. A volt úrbéresek házhelyben, szántóban, rétben 3435 kisholdat; a volt földesurak 3791 kishold szántót kaptak a legelőn kívül. Ez azért nevezetes, mert ezzel némileg csökkent az állattartás területeés hogy a korábbi gazdasági struktúrát fenntarthassák, a jobbágyok belterjesebb állattartás kialakítására kényszerültek. 90 Alábbi adatainkban az uradalmi és paraszti gazdálkodás adatai egyaránt benne foglaltatnak. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a kettő között bizonyos eltérés is volt. Az uradalmak - mint ezt már korábban is említettük - például dohánytermesztéssel foglalkoztak, s minőségi állatállományt tartottak. A termelés szerkezete a művelési ágakat tekintve 1852-től így alakult: 91 Év: 1852 1879 1895 1935 1952 1957 1962 kh kh kh kh kh kh kh szántó 6283 12013 12169 14537 15964 15015 13266 rét, kert 1594 911 707 908 418 666 560 szőlő 89 131 64 16 2 6 3 legelő 8 830 5 853 5057 2 788 2002 2913 2338 erdő 46 61 8 90 351 nádas 5 terméketlen 649 1088 907 1050 942 968 2843 Összesen: 17445 19996 18950 19360 19341 19658 19361 Feltűnő, hogy 1852 és 1879 között a legelő elkülönözés időszakát követően megduplázódott a szántóföld területe. Ugyanakkor a rét és a legelő jelentősen csökkent. Az 1920-30-as években tovább növekedett a szántó, s ez többek között annak volt a következménye, hogy a Horthy-birtokot mintagazdasággá igyekeztek fejleszteni. A Horthy család több ágra szétbomolva összesen 1931 kh-t birtokolt. Az 1930-as években a Teleki Intézet gazdászok, geográfusok, szociológusok, néprajzosok bevonásával hatalmas felmérést végzett Kenderes környékén azért, hogy a középnagyságú gazdaságokat és a paraszti érdekeket hogyan lehetne egyesíteni és korszerű, európai színvonalú mezőgazdaságot meghonosítani. Természetesen a kormányzó birtoka miatt kezdték az ilyen irányú vizsgálatokat éppen Kenderes környékén. A korszerűsítés ebben a térségben azonban már jóval korábban elkezdődött, mert 1897 körül folyt a Középtiszai Ármentesítő Társulat irányításával egy soron kívüli belvízlevezető csatorna megépítése a Kakát alsó szakaszán. A 22,5 km hosszú csatorna elsősorban Horthy István birtokát érintette. 92 A birtok korszerűsítéséhez hozzájárult az is, hogy 1940-ben adták át Horthy mintegy 60 km hosszú 20 kw névleges feszültségű magán villamos távvezetékét, amely Tiszaörvénynél vízkivételi művel kapcsolódott össze: a Tiszaörvény-Kenderes között ekkor ásott mintegy 40 km hosszú betonozott csatornába juttatta a Tisza vizét. 93
