Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)

ADATTÁR - SZIKSZAI MIHÁLY: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye vasúttörténetéhez a Tanácsköztársaság alatt

házán. A Karcagról Tiszafüred, majd Füzesabony felé vezető vasútvonal stratégiai jelentőségével tisztában voltak, zavartalan működését elsőrendű feladatként jelölték meg. Tiszafüreden vonalparancsnoksági kirendeltséget is létrehoztak. Felmerült az is, hogy a Szolnok-Uj szász-Rákos, illetve a Szolnok-Cegléd vonalon felszabadítják a második vágányt, ugyanis a Szolnok-Ujszász vonalon 5.308, a ceglédi vonalon 4.340 üres kocsit tároltak. A kocsik elviteléhez legalább 100 mozdonyra és 10-15 napra lenne szükség. A katonai szerelvényeket úgy kívánták továbbítani, hogy a fővárosból jövő vonatok Ujszászon át, a Budapestre menők pedig Cegléden át közlekedjenek. Ez alól csak a személyvonatok képeznek kivételt. A Szolnok-Ujszász vonalon így szabad lett a második vágány, melynek következtében a főváros felé irányuló forgalmat Szolnok-Ujszász-Hatvan tartalék vágányon le tudták bonyolítani. A szabad vonalakon Szolnokról naponta 50 vonatpárt lehetett indítani. Felmerült az értekezleten az a probléma, hogy a katonai vezetők túlságosan beavatkoznak a vasút ügyeibe, a román csapatok által megszállásra kerülő területeken a parancsnokok elrendelik a vasúti személyzetnek, hogy egész családjukkal hagyják el az állomáshelyüket. Az értekezleten intézkedés történt a Mezőtúr-Békéscsaba vonal mentén fekvő állomások kiürítésére is. A románok eközben folyamatosan nyomultak előre és elérték megyénk határát.

Egy visszaemlékezésekre épülő korai tanulmány szerint április 25-én a vörös csapatok visszavonulását egy páncélvonat fedezte Mezőtúron.13

13 Rónaföldi Zoltán kutatásai pontosítják a képet. A román erők április 29-én előretörtek Szolnok irányába, Békéscsaba felől. Az előrenyomulás megakadályozására az 1. sz. páncélvonat Mezőtúr térségében tüzelt a támadókra. A következő napon az 1,4, 5 számú páncélvonatokat a főparancsnokság a szolnoki hídfőbe rendelte. - RÓNAFÖLDI Zoltán 184. p.

Április 26-án a szolnoki vasútállomásra megérkezett Szamuely és vonata. Itt kisebb öszszetűzésbe került az egyik kocsiintézővel a forgalmi irodában. Szamuely feltehetően az udvari vonat autószállító kocsijáról akarta leemeltetni járművét. Az egyik szolgálattevő tévedésből az állomásfőnökhöz irányította, nem tudván, hogy előző nap a katonai állomásparancsnokot bízták meg ezzel az üggyel. Mivel az egyik irodából a másikba küldözgették a terrorista vezért, annak elfogyott a türelme, és ordítva ment vissza a szolgálatban lévő vasutasokhoz. Megfenyegette őket, ha negyedórán belül nincs kirakva az autó, három ügyeletest felakasztat. Ekkor a kocsiintéző finom hangnemben rendre utasította és a kollégája is a segítségére sietett, mivel felsőbb utasítás szerint az állomás első vágányán álló Böhm vonatához nem lehetett közel menni. Szamuely fegyvere után kapkodott, csakhogy a pisztoly táskája nem volt nyitva, így nem tudta azt előrántani. Ezután elviharzott, de visszajött és a szókimondó vasúti alkalmazottat most már pisztollyal fenyegette meg, majd letartóztatta és Böhm vonatához kísértette. A szerencsétlennek meg kellett várnia, amíg másnap Szamuely visszaérkezik, ekkor azonban Böhm és Stromfeld közbenjárására szabadon engedték.

Április 26-án ugyanis Szamuely Tibor és terrorcsapata Mezőtúr állomásra utazott. A gárda már megjelenésével is félelmet keltett a lakosokban. Az állig felfegyverkezett bőrkabátos legények övében kézigránátok virítottak. Szamuely segédtisztjeivel bement az ál240