Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 33. (Szolnok, 2019)
ADATTÁR - SZIKSZAI MIHÁLY: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye vasúttörténetéhez a Tanácsköztársaság alatt
lomás telefonszobájába. Innen felhívta Münnich Ferencet. 14 Az irodából távozva azonban összetalálkozott Farkas Antallal, az íróval, akivel beszédbe elegyedtek, ugyanis a terrorista vezér valaha újságíróként tollat forgatott, innen eredt ismeretségük. Eközben a vasúti szolgálattevő szabad jelzést adott a vonatának, amely el is indult Pusztapó felé. Érthetetlen, miért nem hiányzott a vezér a derék csapatnak. Mikor Szamuely ezt észrevette, éktelen haragra gerjedt, kitette az óráját, és azt mondta: ha 10 percen belül nem rendeli vissza a szerelvényt, agyonlövi a vasutast. A szolgálattevőt azonnal kiverte a hideg veríték, vissza is rendelte a vonatot, így a terrorista vezér folytathatta útját Püspökladány felé.15 14 Münnich Ferenc (Seregélyes, 1886. november 18. - Budapest, 1967. november 29.): jogász, kommunista politikus. Az I. világháború idején a keleti fronton orosz hadifogságba esett. Hazatérése után a Kommunisták Magyarországi Pártja egyik alapítója, majd a Szlovák Tanácsköztársaság hadügyi népbiztosa, a szlovák vörös hadsereg szervezője. Neve főleg az 1956-os forradalommal kapcsolatban vált ismertté, november 2-án és 3-án Kádárral együtt a Szovjetunióban tárgyalt a pártvezetőkkel. 15 Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára (A továbbiakban: MNL JNSzML) XXXV. MSZMP Archívum. Tanácsköztársaság dokumentumai Gyűjtemény. 64. fondcsoport 1-5 őrzési egység. Mezőtúr és Túrkeve a forradalmak alatt (1918-1919). Április 27-én a mezőtúri vonalparancsnokságot Szolnokra helyezték, ugyancsak ide szállították a vasúti berendezéseket és az alkalmazottakat. A Tiszafüreden létrehozott vonalparancsnokság kirendeltsége a következő napon megkezdte a működését. Április 29- én elindult a Szolnok-Karcag és a Szolnok-Gyoma vasútvonal, illetve Szolnok vasútállomás kiürítése. Legalább 3000 vasúti kocsit irányítottak a főváros felé. Április 30- án jelentették Mezőtúr román megszállását. A Karcag-Tiszafüred vonal kiürítését is folyamatosan végezték. Május 2-án érkezett az első hír a tartalék vonal igénybevételéről, ekkor ugyanis a visszavonuló csapatokat Landler utasítására a Szolnok-Uj szász-Hatvan vonalon szállították a főváros felé. Az erőteljesen támadó román hadsereg májusban már a tiszafüredi vasúti hídig nyomult előre. Az ellenséges vonatok átkelésének megakadályozására a vörös csapatok a szolnoki vasúti hidat felrobbantották. A forrás pontosan közli a robbantás időpontját: május 2. este 7 óra 45 perc. Képet kaphatunk a pusztulás állapotáról is: a kétnyílású vasszerkezetű hídnak a város felőli eleme zuhant a mederbe. Leírja a másik két tiszai átkelőhely, a tiszafüredi és a kiskörei vasúti híd állapotát is. A kiskörei Tisza-híd mederszerkezete ebben az időben már acélszerkezetű volt, az ártéren azonban továbbra is faanyagból épült pilléreken és tartókon döcögtek a vonatok. Ezt az ártéri részt júniusban mindkét oldalon felégették. A vashídon sem lehetett átkelni, mert azt sínekkel és vasúti kocsikkal eltorlaszolták. A románok megszállták a hidat, és minden mozgásra puskatűzzel válaszoltak. Június 23-án azután a mederhíd két nyílását felrobbantották. Május 1-jén Kisköre állomás jelentésében feltűnik Lukács György népbiztos neve, akinek utasítására a Tisza-hidat megrongálták és eltorlaszolták. A Tanácsköztársaság időszakáról idáig megjelent tanulmányok és könyvek úgy említik a későbbi filozófust, mint akinek egyetlen ténykedése annyiban kimerült, hogy Poroszlón, politikai megbízottként megtizedeltette a Vörös Hadsereg egy megfutamodó alakulatát. Állítólag agyonlövetett a Tisza-hídfőnél, a vasúti töltés mellett hét embert. Lukács 1989-es visszaemlékezéseiben azt mondta, hogy a főtéren főbe lövetett nyolc embert. A kérdés számunkra csupán annyiban lehet érdekes, hogy más visszaemlékezéseiben Lukács említi a 241
