Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)

TANULMÁNYOK - CSŐKE TIBOR: Ipolyi Amold törökszentmiklósi évei, különös tekintettel Mátyás király korvinái megtalálására

Ipolyi Araold 150 esztendeje, 1860-ban neveztetett ki törökszentmiklósi plébánossá. Arról, hogy hová is érkezett meg a 19. század második felében az akkor már neves tudós pap, Ipolyi Arnold, szerencsére több leírást is ismerünk. Fényes Elek 1851-ben megjelent Magyarország geographiai szótárának IV. kötetében az alábbi leírást, illetve ismertetést olvashatjuk: „Török-Szent-Miklós, derék magyar mv (mezőváros), Heves vmegyében, rónaságon, Szolnokhoz 3 mfld. (magyar mérföld, kb. 8.000 m), a Pestről Debrecenbe vivő országúiban, a Tisza folyamtól délre 1/2 órai távolságra, ennek Tinóka nevű kiszakadása mellett. Népessége 8.034 lélek, kik közt r. kath. 3.371, ref. 4519, n.e. óhitű 25, zsidó 115, kézműves 125, telkes gazda 400, házas zsellér 670, kereskedő 7.... Szántóföldé némi kevés szikkel vegyített, és észak-keletről igen csekély homokot kivéve (Surján) általában gazdag acélos fekete föld, melly híres tiszta búzát, kétszerest (azaz rozzsal elegy búzát), árpát, zabot, repczét, kölest, tengerit, erős dohányt terem, de burgonyát nem, s rozs nem is vettetik. Legelője a szárazon szikes, a tiszai réten posványos és árvízzel szokott elöntetni. ... Van itt derék kath. és ref. tornyos templom, takarék magtár, kisdedovó, kath. és ref. kórház, jeles vendégfogadó, helyben postahivatal váltással Szolnok és Bánhalma közt, sör és pálinkaház. Régente Bala-Szent-Miklósnak neveztetett a török birtoka előtt ki itt várat épített, s a... volt török várban van épülve a kath. templom, parochia, iskola és több egyesek házai, a templom tornya éppen a török mecset alapján. ”.

A lakosság többsége a földdel foglalkozott. 1848-at követően felosztásra kerültek egyes Almásy-birtokrészek, de felosztották a közös legelőket is. Később Törökszentmiklós főjegyzője Kuncze Imre, a város nevében a földvásárlási társaság számára megvásárolta a pusztabalai kincstári földeket, azokat szétmérette a társaság tagjai között, így juttatva földhöz, megélhetéshez földijeit.3 A falusias jobbágyközség várossá válása Kuncze Imre főjegyzővé való megválasztásával - 1861. január 1-jével - kezdődött el Törökszentmiklóson. Csaknem 40 évig volt vezetője városunknak, 25 évig az országos és a megyei jegyzőegyesületnek, s tevékenysége nyomán „ Törökszentmiklós legjobb fiának” nevezték.

„Élet a hó alatt”2

Ahogy a szabadságharc bukásától az 1860-as évekig tartó időszakot nevezte MIKSZÁTH Kálmán: Jókai Mór élete és kora című könyve I. kötetének fejezetcímében. 1907.

GALSI Zoltán: Kuncze Imre emlékkönyv. Törökszentmiklós, 2005. 67. p.

244