Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Szolnok vasútjai (1847-1975) / 55. o.

száz méterrel előttük a „Haza" nevű lokomotív haladt, hogy a pályán előforduló akadályokat elhárítsa.

6 Szolnokon a vendégeknek pompás ebédet adtak. A vasúttársaság a megnyitóra a vágányok fölé épített facsarnokot óriási ebédlővé alakította át, melynek tartópilléreit lomb- és virágfüzérekkel díszítették. Az ebéd fél 1-kor kezdődött katonazenekar hangjai mellett. A vendégsereg valódi álarcosbál képét mutatta, magyar, cseh, angol, francia, olasz nyelven társalogtak. A szabadban a nép magyarul beszélve színezte a bábeli zűrzavart. Az ebéden Kossuth pohárköszöntőt mondott István főhercegre, és méltatta a megnyitott vonal jelentőségét. Széchenyi ellenszenvvel ír Kossuth beszédéről naplójában: „... Most Kossuth feláll az asztalra és hosszasan üvöltözik. A legközelebbi szomszédjain kívül senki sem hallja őt... a mozdonyfütty komikus módon beleszól... A főhercegre iszik... Nekem ő, mint magánember szinte komikusnak tűnik... de mint magyarnak, sírnom kell, mert látom, hogy ez az ember... nagyon belezavar a legkigázolhatatlanabb bajjakba." Az ebéd egy óráig tartott, majd István főherceg tovább folytatta útját Jászberénybe. Széchenyi sem várta meg az ebéd végét, a Pannónia gőzhajóval a Tiszán Szatmár felé indult.

7 A vasútépítést az 1850-es években tovább folytatták Debrecen felé. Az első elképzelések szerint, a nyomvonal a régi Indóháztól a Tisza parton haladt volna tovább. 1851 áprilisában hozzá is fogtak a nyomvonal kitűzéséhez. A munkálatok 1852 decemberében kezdődtek, két év múlva pedig elkészült az a töltés, amely Szajoltól haladt nyugatnak Szolnok határáig, és a mai Vízmű utca vonalán fejeződött be. A töltés végén elkészítettek egy őrházat is. Ezeket a munkálatokat még az Osztrák Államvasút végezte. Ezt követően a vasútépítés ezzel egy időre befejeződött, s szolnoki újraindítását a Tiszavidéki Vasút kezdte el.

8 A szolnok-debreceni vonal kiépítése 1852-ben megkezdődött ugyan, de a 120 km-es szakasz építése több mint öt évig elhúzódott. A vonalon két vágány részére végeztek földkisajátításokat, de egyelőre csak egy sínpárt fektettek le. A pályaszakasz egyik jelentős építménye a szolnoki vasúti Tisza-híd lett, ami ez időben 512 m hosszával hazánk legnagyobb vasúti fahídja volt. A forgalom 6 BOROSY András: Pest megye és az első hazai vasutak építése. In.:Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok. Bp. 1990.(Pest megye múltjából 7.) 255. - JÓKAI Mór: Cikkek és beszédek (1847. január 2 - 1848. március 12.).I. köt. Bp. 1965. 305-307. p. 7 Gróf Széchenyi István naplói.. Szerk.: Viszota Gyula. 6. köt. (1844-1848) Bp. 1939. 629. p. 8 SZML Szolnok ir. XVI. 1474/1907. 58