Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 22. (Szolnok, 2007)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Szolnok vasútjai (1847-1975) / 55. o.

ezen egy vágányon bonyolódott le. A hidat a Tiszavidéki Vasúttársaság építtette, a norvég származású Gregersen Guilbrandt pesti vállalkozóval.

9 Szolnokon a vonal építéséhez szükséges nagymennyiségű sínt és más építési anyagokat az Indóháznál rakták le. Ez még az Osztrák Államvasút tulajdona volt, amely a tárolást csak magas bérleti díjért vállalta. Ezért a Tiszavidéki Vasút az Indóház előtt kb. 2 km-re, egy leágazó vágányt létesített, ami a saját rakodótelepére vezetett. Ez utóbb meghatározta a vasút vonalvezetését is Szolnoknál. Amikor ugyanis a vasúttársaság árkalkulációt készített, kiderült, hogy az eredeti tervek (Tisza parti vonal), a kisajátítás és a töltésépítés miatt rendkívül megdrágítják a munkát. Ezért úgy döntöttek, hogy az állomás előtt 2 km-re létesített leágazó vágányt meghosszabbítják, és a vasút a várost félkörívben elkerülve éri el a tiszai hidat. A módosítás egy új átmenő pályaudvar kialakítását tette szükségessé, a ma is álló pályaudvar helyén. Az elkészült SzolnokDebrecen vonalat és az új szolnoki Indóházat 1857. november 19-én adták át.

10 A Tiszavidéki Vasút már a szolnok-debreceni vonal befejezése előtt, 1857 tavaszán megkezdte a vasút építését Arad irányába. Hosszas viták után a debreceni és az aradi vasút csatlakozási pontját is megváltoztatták, ezt nem Törökszentmiklósnál, hanem Szajolnál jelölték ki. A 143 km hosszú vonal rövid idő, mintegy másfél év alatt el is készült. A rendszeres közlekedés az aradi vonalon 1858. október 25-én indult meg. A vasút létesítményei közé tartozott a szolnoki vasúti javítóműhely, a későbbi MÁV Járműjavító is. A Tiszavidéki Vasút 1879-1880 között építette a 20,4 km hosszú MezőtúrSzarvas vasútvonalat is. Ennek közigazgatási bejárását 1879. május 26-án tartották, és rövidesen megindult az építkezés is. A kivitelezési szerződést Reisinger Bernát és Klein Dávid vállalkozókkal kötötték meg. A vonal jelentősebb építménye a 208 m hosszú fahíd volt a Körösön. A vasutat 1880. május 1jén adták át.

11 A Hatvan-Szolnok vonalat már a MÁV építette, a Pest-Miskolc és a Pest-Szolnok vonal összeköttetésére. A munka 1871-ben kezdődött, a kivitelezői szerződést a MÁV az Angol - Magyar Bankkai és Sepper János vállalkozóval kötötte meg. A vasút Szolnokon a Tiszavidéki Vasúttársaság vonalához csatlakozott, külön szárnyvonal vezetett a Tisza partra, ahol a hatvani pályaudvar épült. CSEH Géza: Adalékok Jász-Nagykun-Szolnok megye vasúti fővonalainak kiépítéséhez. In: Zounuk 12. 20. p. io TÓTJI Emil: A Tiszavidéki vasút történetének rövid ismertetése 1-2.; In: Vasút és Közlekedési Közlöny, 1929. 2. szám. 17-18. p. - 4. szám. 43-44. p. 11 CSEH, Zounuk 12. 31-34. p. 59