Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)
TANULMÁNYOK - Bagi Gábor: Szolnok visszafoglalása 1685-ben, és jelentősége a török elleni felszabadító háborúk első szakaszában / 9. o.
el. Kijelentette, hogy a magyarok hűségét haditetteik bizonyítják, s ő maga sem merne oly kevés némettel ott tartózkodni, ha nem bízna bennük. Ez a magatartás Heisslert és Mercyt aránylag népszerűvé tette a magyar katonák körében. Petneházy Dávid (1645 körül-1687) kuruc majd császári ezredes a felszabadító háborúk ismertebb magyar katonái között említhető. Jókai Mór maga is egy kisregényben állított neki emléket (Az utolsó budai basa). Kisnemesi református család sarja, aki feltehetően a debreceni kollégium elvégzése után lett katona, illetve csatlakozott a kurucokhoz. Thököly egyik legjobb tisztjeként említik, aki 1679-1682 között meghatározó szerepet játszott a kuruc hadműveletekben. 2-3.000 katona élén állva mindig Thököly előrenyomulásának élén járt, s mágnesként vonzotta magához a végvári magyar katonaságot. Jelentős birtokadományokban is részesült, de önhatalmúan maga is osztogatott magának, illetve katonáinak birtokokat. 47 1685 őszén állt át a császáriakhoz. Eztán a Mercy-Heissler-féle hadtesthez csatlakozva arat sikereket, majd állítólag 1686 februárjában rövid időre Antonio Caraffához rendelték. Különösen kitüntette magát Buda ostrománál. Már 1686. január 14-én aranyláncot, illetve az uralkodó képével díszített aranyérmet kapott I. Lipóttól. Cserey Mihály azt írja, hogy egy császári tiszt féltékenységből megmérgezte, az utóbbi kutatások szerint azonban ennek nincs alapja. Feltehetően az ostrom során szerzett sebesülésébe, vagy valamiféle járványos betegségbe halt bele. Erdemeiért felesége és gyermekei az uralkodótól birtokadományban részesültek. 48 Az elmondottakból látható, hogy a Szolnok visszafoglalásában közreműködő császári tábornokok, ott érdemeket szerzett főtisztek valamennyien a felszabadító háborúban estek el. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy ez véletlen volt-e, vagy egy általános tendencia részének tekinthető? Különösképp az utóbbi húsz év történeti kutatásai alapján kimondható, hogy az KÁROLYI Á. - WELLMANN I. i.m. 101. p. BENCZÉDI László: A vitézlő rend és ideológiája. In: Történelmi Szemle, 1963. 1. sz. 39. PA közelmúltig a felszabadító háború egyetlen halottjának volt csak emléke hazánkban. - az utolsó budai pasának, a harcokban elesett Abdurrahmannak. Felállításának 1922-ben politikai aktualitása volt, hisz a versailles-trianoni békerendszereknek csak Törökország tudott eredménnyel szembeszállni. A kérdéssel kapcsolatban nemzeti tudatunk hiányosságait mutatja, hogy amíg - a tolerancia és a megbékélés jegyében - 1988 óta Szigetváron emlékműve van I. Szulejmán szultánnak, addig a "felszabadítókra" még mindig alig történik emlékezés. Talán a nem túl látványos történeti múlttal rendelkező Szolnok városában indokolt lehetne, legalább egy emléktábla felállítása. 35
