Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Papp Izabella: Kiss Pál honvédtábornok (1809-1867) / 59. o.

származású gróf csupán néhány szót tudott magyarul, katonái mégis rajongtak érte. Kiváló parancsnok volt, aki saját példájával tudta lelkesíteni katonáit. Naplója a szabadságharc hadi eseményeinek egyik leghitelesebb krónikája.

24 A két különböző nemzetiségű, társadalmi helyzetű és mentalitású tiszt szabadságharc alatti katonai pályája több tekintetben is hasonlóságot mutat. 1848 őszétől 1849 nyaráig mindketten Damjanich parancsnoksága alatt harcoltak. Csaknem azonos időpontokban érték el az egyes katonai rendfokozatokat, olykor a kitüntetéseket is. (A tápióbicskei csatát követően pl. Görgei mindkettőjüket ezredessé léptette elő, s megkapták a 3. osztályú katonai érdemjelet.) 1849 nyarán mindketten tábornoki rangot értek el, a szabadságharcot követően azonban eltérően alakult a sorsuk. Leiningen egyike volt a tizenhárom aradi vértanúnak, s bár Haynau Kiss Pálnak is hasonló sorsot szánt, ő végül elkerülte a legsúlyosabb büntetést. Amikor Leiningen 1848 októberében a 3. zászlóaljhoz került, Kiss Pál már a 9. zászlóalj parancsnoka volt. Mindkét zászlóalj rendkívüli bátorsággal harcolt a szabadságharc végéig, gyakran egymással is vetélkedve a hősiességben, ami Kiss Pál és Leiningen személyét közvetlenül is érintette. Ismereteink szerint Kiss Pálnak nem maradt fenn visszaemlékezése, s a szabadságharcról szóló egykorú vagy későbbi feldolgozásokban is kevés említés történik róla. Még a tisztikart jól ismerő Mészáros Lázár 1850-es években írott visszaemlékezése is csak igen szűkszavú, s kissé talányos utalást tartalmaz vele kapcsolatban: „Kiss Pálnak jó híre volt: miért, hogyan s mikép? nem tudom, ezért azt, hogy mi lehet még belőle föggőben hagyom. "

25 Ugyanakkor Leiningen naplója Kiss Pál hadi tettei mellett egyéni tulajdonságairól is ad bizonyos képet. S ha egyes szubjektív elemeket leszámítunk is belőle, mindenképpen hitelesnek fogadható el, hiszen a harctéren Damjanich mellett talán ő ismerte legközelebbről a „marcona hadvezért".

26 A három tiszt első közös fellépésére a véres jarkováci ütközetben került sor. Vetter tábornok 1848. november 20-án általános támadásra adott utasítást, melynek célja a Bánság legfontosabb erődített szerb táborának, Tomasovácnak Gróf Leiningen-Westerburg Károly honvéd tábornok levelei és naplója. In: KATONA Tamás: Az aradi vértanúk. I. köt. 1983. 89-318. VADÁSZI. 1998.75. Zalár József 1888-ban írott verséből. Idézi: VADÁSZ I. 1223/89. sz. kézirat. 8. 67