Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Kovács István: Lengyelek a szolnoki csatában / 41. o.

tünteti fel magát.) Szolnok után követte Vécseyt Aradra, ahol az 5. hadtest egyik dandárának parancsnoka lett.

15 Ő azt a több száz lengyelt képviselte, aki honvédtisztként vagy közhonvédként küzdött a közös szabadságért. Vécsey javára legyen írva, hogy az osztrákoknak csak a hídpallók egy részét sikerült feltépni, a hidat magát megsemmisíteni nem maradt idejük. így Grochowalski százados, akit Damjanich a jobbszárny vezetésével bízott meg, eredménnyel sürgethette Vécsey hadosztályának lovasságát, hogy haladéktalanul keljen át a hídon.

16 Ekkor azonban már az egész Karger dandár menekült, s a teljes vereségtől csak Ottinger lovasdandárának megjelenése mentette meg. A csata bennünket érdeklő momentumát Leiningen-Westerburg Károly tábornok egy bővített félmondattal foglalja össze: "... balszárnyunk a lovassággal és több zászlóaljjal átlépte a vasutat és az abonyi országutat, túlnyomó erővel megtámadta az ellenséges lovasságot, alaposan megverte és több ágyút elfoglalt."

17 Az ilyen összefoglalásokban áttekinthetetlenül kitágul a kép. Ha az egészet közelről és egyszerre nézzük, csak elmosódó pontokat látunk. Időben és térben részekre, jelenetekre kell bontanunk Leiningen emlékezetének pergő csataképét. Karger Rékas felé tartó menekülésszerű visszavonulását a Zagyvahíd erőterében a Ferenc József dragonyosezred négy százada, egy ágyúüteg és a vadászok fedezték. A várost jobbra elhagyó lengyel zászlóalj, a Szolnok elleni közös szuronyrohamtól fellelkesülten, két honvédzászlóaljjal együtt nyomult a tüzelő ágyúüteg és a villogó sisakú osztrák lovasok irányába. "A kis erdő felől hirtelen előbukkant egy föld fölött lebegő pipacságyás. A látványt dzsidásaink zászlócskái keltették. Vérvörös pipacsmezőként hullámoztak tova, majd egyszerre eltűntek. A helyükön porfelleg támadt - és a porfelhő tovagomolygott és megállt. Gondoltuk, jobban mondva sejtettük, mi történt. Dzsidásaink rontottak rá az osztrák lovasságra" - örökíti meg a látomásszerű jelenetet Zygmunt Milkowski.'

8 BONA Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848-49. Bp. 1987. 272. BULHARYN,J. 1852.200. Leiningen-Westerburg, 1979. 101. MILKOWSKI, Z. 1936. 296-297. 46 I