Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Jókai Mór és az 1896. évi karcagi országgyűlési választás / 99. o.

Az ígéret mézes madzag, Bárgyú, a ki reá hallgat; Csak azt vezethetik félre, Kinek nincs helyén a szíve Éljen Madarász Nállunk helyen dobog a szív, A régi követünkhöz hív; Nem változott meg az elvünk, Mamelukra nincs szükségünk Éljen Madarász " Bár a kampány mindkét párt részéről megindult a másik képviselőjelöltje ellen, az újságcikkek és a választási versek Jókaival sokkal inkább kíméletesek voltak, mint Madarász Imrével. 1896. október 18-án a Nagy-Kunságban „Jókai Mór címmel tárca jelent meg, mely méltatja a nagy regényíró irodalmi munkásságát, de megjegyzi, hogy 1875 után írt műveiben eltűnt a szabadságharc emléke. Jókait az őt övező általános tisztelet megvédte a durva támadásoktól és a személyeskedő kirohanásoktól. Ezzel szemben Madarászt a szabadelvű újságcikkek dölyfösnek nevezték, aki a paraszttal csak kesztyűben fog kezet és az egyszerű ember köszönését nem fogadja. Tehetetlensé­gével az egyház- és az iskolaügyet tönkreteszi. Eltűri, hogy tanítók és tanárok tanítási időben korteskedéssel foglalkozzanak. 19 A kormánypárt a 48-asok választási előkészületeit törvénytelen módon, a hata­lom eszközeivel is igyekezett akadályozni. Dr. Veress Sándor Karcag polgármestere a Szabadelvű Párt mellett egyoldalúan elkötelezte magát, jóllehet tisztsége miatt a párt­mozgalmakba nem lett volna szabad beavatkoznia. Október 18-án a Függetlenségi Párt hívei képviselőjelöltjük tiszteletére körmene­tet kívántak rendezni, ezért délután 3 órakor zászlók alatt nagy számban Madarász la­kása elé vonultak. A körmenetet azonban nem tarthatták meg, mivel azt a városházán előzetesen nem jelentették be. Madarász Imre az egybegyűlteknek szép beszédet tar­tott és a zúgolódó tömeget szétoszlatta. 20 Higgadt fellépésével az esetleges rendzava­rásnak és összetűzéseknek elejét vette, amely a hatalom további beavatkozására adhatott volna alkalmat. A Szabadelvű Párt semmi pénzt nem sajnált annak érdekében, hogy nagynevű képviselőjelöltje Karcagon győzelemre jusson. Az ellenzéki lapok értesülései szerint a kormány horribilis összeget, 80 ezer koronát költött az 1896-os karcagi választásra. Kívánságára mindenkinek zászlót adtak, melyet később függönynek, alsószoknyának fel lehetett használni, és zöld tollakat is osztogattak Jókai hívei között. A párthelyisé­gek bérleti díja és a fizetett kortesek temérdek pénzt emésztettek fel. A legtöbb 19 Madaiász-ügy. Gy.I. Nk. Múz. 617-37. 20 Uo. 109

Next

/
Oldalképek
Tartalom