Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)
TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Jókai Mór és az 1896. évi karcagi országgyűlési választás / 99. o.
kiadást azonban a nép etetése-itatása jelentette. A karcagi, kisújszállási, kunhegyesi és madarasi vendégló'kben az ételt és az italt éjjel-nappalingyen mérték. A szegényebbek paprikáshúst és fél liter bort, az előkelőbbek pecsenyét és üveges bort kaptak, melyhez kívánságukra galléros szivar is járt. Flórián Emil, a karcagi Bárány vendéglő tulajdonosa egyetlen nap alatt 1200 adag ingyen paprikást szolgált ki a betérőknek borral és szivarral együtt. 21 A korteskedésre persze a Függetlenségi Párt is sokat költött. A zászlót, tollat, bort és a birkapaprikást ők is ingyen adták a népnek, de a kormánypárt költekezésével nem tudtak lépést tartani. Madarász Imrének többszöri megválasztása annyi pénzébe került, hogy 37 holdas birtokát és tanyáját el kellett adnia, mivel egyedül a 48-as pártkassza a korteskedés kiadásait nem volt képes fedezni. 22 Madarász esélyei 1896 októberében a kormánypárt óriási költekezése és a hatóság erőszakoskodásai ellenére mégis sokkal kedvezőbbnek ígérkeztek ellenfeléénél. Karcagon húsz, Kisújszálláson tíz függetlenségi kör és kaszinó működött, melyek tagságukon keresztül évtizedekig a 48-as eszme hatása alatt tartották a lakosság túlnyomó többségét. A karcagi első függetlenségi kör helyiségében a választókerület függetlenségi köreinek küldöttei már 1896. október 4-én párt értekezletet tartottak, melyen Madaras és Kisújszállás pártelnökei személyesen, Kunhegyes pártelnöke pedig levélben a lakosság támogatásáról biztosította Madarász Imrét, akit egyúttal hivatalosan felkértek a képviselőjelöltség vállalására. Ezután a küldöttek a református fiúiskola udvarára vonultak, ahol Madarász másfél órás beszédet mondott az összegyűlt karcagi lakosság előtt. Szónoklatában ostorozta a néppártot, támadta az osztrák-magyar bankegyezséget és a kvóta, a Magyarországra eső költségvetési hozzájárulás hányadának felemelését. Továbbá hangoztatta, hogy a 48-as és Függetlenségi Párt a nemzet önrendelkezési jogát vissza akarja szerezni. A fiúiskola udvarán tartott beszéd végén Rimaszombati István, karcagi függetlenségi pártelnök Madarásznak ünnepélyesen felajánlotta a képviselőjelöltséget, amit ő a tömeg lelkes éljenzése közben köszönettel elfogadott. 23 Egy héttel később, október 11-én Madarász Imre Kunhegyesen és Madarason tartott választási beszédet, ahol a lakosság többsége ugyancsak lelkesedéssel fogadta. 24 A választás előtti hetekben Madarász és hívei az egyébként is jelentős Kossuth kultusz további fokozásával igyekeztek a karcagi lakosságot 48-as érzületében erősíteni. Még 1896 szeptemberében elhelyezték a városháza dísztermében Kossuth Lajos arcképét, Ábrányi Lajos festőművész alkotását. Október 11-re pedig a karcagi függetlenségi párt nagyszabású Kossuth ünnepélyt tervezett, ahová Kossuth Ferencet, a kormányzó fiát meghívták. Ez alkalommal került volna sor az arckép leleplezésére, de az ünnepséget Kossuth Ferenc betegsége miatt el kellett halasztani. 25 21 ZELOVITS D. Karcagi Napló, 1938. június 15. 22 ZELOVITS D. Karcagi Napló, 1938. június 18. Nagy-Kunsag, 1896. október 11. Uo. 25 Nagy-Kunság, 1896. szeptember 13. és október 11. 110
