Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: A szolnoki közúti Tisza-híd szerepének változása napjainkig / 9. o.

A Tisza-híd próbaterhelése után 1911. június 24-én került sor az ünnepélyes átadásra. A Tanácsköztársaság harcai idején Szolnok egy időre frontvárossá vált. A román csapatok átkelésének megakadályozására a Vörös Hadsereg tönkretette a szolnoki vasúti Tisza-hidat. Később azonban a páncélvonatok áthaladásához szükség lett volna a vasúti hídra, így a vasúti közlekedés helyreállítására a vörös utászok azt tervezték, hogy a közúti hídon vezetik át a vasúti sínpárt. Az ó-szolnoki állomástól a Tisza-parton a Szabadság térig fektették le a síneket. A híd szerkezete azonban nem bírta volna el a nehéz szerelvényeket, ezért az egészet vasgerendákkal akarták megerősíteni, de erre már nem volt idő.

41 A hadműveletek pusztításai a közúti hidat sem kímélték, a Vörös Hadsereg csapatai aláaknázták, amit 1919. július 27-én egy becsapódó román ágyúlövedék begyújtott és a felső szerkezet felrobbant. Ennek következtében a szolnoki hídfő és a mederpillér közti szakasz, továbbá a folytatásában levő konzolrész és a befüggesztett tartószerkezet a mederbe zuhant.

42 A felrobbant szerkezet roncsainak partraszállítását még a román parancsnokság megkezdte, de a munkát nem fejezték be. A Kereskedelmi Miniszter 74705/1919. sz. rendeletével a helyreállítási munkák végzésével az Állami Vasgyárakat, a vasbeton pályalemez és pályaburkolat helyreállításával Sípos István szolnoki vállalkozót, illetve a Nevehätel aszfalt Co Ltd. svájci részvénytársaságot bízta meg. A befüggesztett konzolos rész teljesen új anyagból készült el. A folyómederben maradt és a hajózást akadályozó roncsokat (vasbeton tömbök, gömbvasak) 1923. augusztusában és szeptemberében a budapesti 1. honvéd utászzászlóalj, 1926. július—szeptember hónapokban pedig az Állami Gépgyár emelte ki. A hidat az eredeti állapotának megfelelően állították helyre.

43 A Kossuth-híd mintájára épített konstrukció A közúti hidat a II. világháborúban a visszavonuló német csapatok 1944. októberében felrobbantották. Most azonban a vasszerkezet annyira tönkrement, hogy gondolni sem lehetett helyreállítására. A szolnoki híd az előrenyomuló szovjet Vörös Hadsereg egyik fontos utánpótlási vonalába esett, ezért a szovjetek a forgalom fenntartására a híd alatt 20 m-re egy fahidat építettek. Ennek pályaszintje a Szolnok felőli part terepszintjével azonos magasságban A hidaknál általában a két pillérre felépített szerkezetet középen egy befüggesztett ingaként mozgó résszel terhelték. Zórésvasas pályaszerkezet: Tulajdonképpen hengerelt vaslemez. A századforduló idején a hídépítésben elterjedten alkalmazták. Dr. Mihailich Győző tervezte többek között a csepeli vasbeton gabonatárházat, a kelenföldi autóbuszgarázs vascsarnokát, a Margit-híd megerősítését. Tanulmányokat írt a hídépítésnél, a magasépítésnél alkalmazott vas- és vasbeton szerkezetek kérdésében. 41 Szolnok képekben. Szerk.: KAPOSVÁRI Gyula. Szolnok, 1984. 67. CSEH Géza: Támadás es összeomlás a tiszai fronton. A Vörös Hadsereg hadműveleti naplójának feljegyzései. (1919. július 1-31.) In: Zounuk 4. Szerk.: BOTKA János, Szolnok, 1989. 412. 43 Közúti Igazgatóság, Szolnok. Tervtár. 4/14. sz. tervcsomag. 25