Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: A szolnoki közúti Tisza-híd szerepének változása napjainkig / 9. o.

haladt. A közlekedés ezen az ideiglenes építményen bonyolódott le 1946. február 13-ig, amikor a Tiszán levonuló jeges árvíz a középső 60 m-es hídi észt elsodorta. Az átkelés ezek után 2 kompon és egy hajóhídon történt, az utóbbit szintén a szovjet hadsereg bocsájtotta rendelkezésre. Az 1946-ban épült közúti Tisza-híd oldalnézete. (SZML Helytörténeti Adattár. Képeslapgyűjtemény.) A közúti híd újjáépítését a mederben levő roncsok kiemelésével kezdték melyről a Közlekedési Minisztérium Hídosztálya intézkedett. Ezek a munkálatok 1945. július 15-től 1946. január 12-ig tartottak. A legfontosabb tiszai átkelési helyeken: Tokajnál, Tiszafürednél, Szolnokon, Csongrádnál és Algyőn már 1945 nyarán megkezdték a hidak végleges vagy félállandó jellegű újjáépítését, de a háború pusztításai következtében létrejött anyaghiány, valamint a szállítási nehézségek mindenütt akadályozták az eredményes munkavégzést. A szolnoki átkelőhelynél szerencsére a tervezők felfigyeltek, hogy a véletlen folytán a szolnoki híd pilléreinek nyílásbeosztása pár deciméteres eltéréssel megegyezik az 1946-ra elkészült budapesti Kossuth-híd három középső nyílásával. Ezért úgy döntöttek, hogy a szolnoki közúti átkelőhelyet a Kossuth-híd terveinek felhasználáséval állítják helyre. így került a Tisza-híd 80 m-es nyílásába a Kossuth-híd középső méretével azonos trapéz alakú, rácsos csőszelvényből készült felszerkezet. A híd két szélső nyílásába egy-egy 50 m-es rácsos típusszerkezetet helyeztek. Mivel azonban ez az alkotóelem nem ért el a parti hídfőig, az 50 m-es darabokat kiegészítették 5,4 m nyílású vasgerenda hídrésszel. Ennek megfelelő alátámasztására mindkét hídfő előtt egy-egy pillér 26