Irodalmi Szemle, 2021

2021/12 - Koós István: Nonentitás és allegorikus identitás (Jókai Mór: Ahol a pénz nem Isten) (tanulmány)

KOOS ISTVAN

NONENTITAS ES ALLEGORIKUS IDENTITAS

J OKA I MOR: AHOL A PENZ NEM ISTEN

Jokai 1875 utani munkait a szakirodalom sokaig a muveszi alkotoero kifulladasanak dokumentumaikent ertelmezte, olyan alkotoi perioduskent irva le ezt az idoszakot, amelyben a szerzo ujat, lenyegeset mar nemigen produkalt. Zsigmond Ferenc a kovetkezdkeppen fogalmaz, mikor ennek a korszaknak a hatarahoz er Jokai muveinek targyalasa soran: „Csodalattal hajlunk meg a roppant termekenyseg elott, de a rea vonatkozo mondanivalonk alig volna egyeb: ismetlesnel. Volt eleg alkalmunk reszletesen megismerkedni Jokai iroi egyenisegevel, s ez lenyegileg valtozatlan marad 1875 utan is. Hanem a kornyezetehez valo viszonya kezd lassankent megvaltozni, a korszellemmel valo szerencses osszhang kezd bomladozni [...].”' Az utobbi idoben azonban egyre inkabb megkerdojelezodni latszik ez az itelet. A korszak ujraertekeleset Bori Imre kezdemenyezte, eppen Zsigmond fentebbi szovegreszenek idezesevel kezdve monografia terjedelmu tanulmanyat.1

2

Bori boseges peldaanyagon demonstralta, mennyire kiilonbdznek a ’75 utan keletkezett szovegek a korabbiaktol, es milyen erdsen kotodnek a szazadfordulo muveszetenek jellegzetes motivumaihoz, eleterzesehez, vagyis szo sines arrol, hogy Jokai eltavolodott volna a korszellemtol, es onmagat ismetelte volna. Bori ezzel kapcsolatban tobbek kbzott az olyan temak dominans jelenletere hivja fel a figyelmet, mint a patologikus szerelmi elet; a szadizmus; a profan es a szent, az erzekiseg es a szakralitas keveredese; a rut esztetikuma, a szornyek iranti vonzalom; illetve az impresszionista es szecesszids stilusjegyek. Bori Imret kovetoen mindenekelott Fried Istvan tanulmanykotetei szalltak harcba az emlitett hanyatlastorteneti narrativaval: Fried igen nagy figyelmet szentelt ezeknek muveknek, amellett ervelve, hogy Jokai ekkoriban valojaban nem annyira ismetli, mint inkabb rekontextualizalja, ujragondolja korabbi temait.3

1 Zsigmond Ferenc, Jokai, Bp., Magyar Tudomanyos Akademia, 1924, 278.

2 Bori Imre, A magyar „fin de siecle” iroja: Jokai Mor = Uo, Varazslok es mdkvirdgok, Ujvidek, Forum Konyvkiado, 1979, 5-121.

3 Fried Istvan, Jokai Morrol mdskeppen, Bp., Lucidus, 2015.

Az Ahol a penz nem isten olyannyira kesei alkotas, hogy ez Jokai utolso regenye, amely meg a szerzo eleteben megj elent. A szoveg szamos meglepetest tartogat, es ugy tunik, mintha nagyon is tudatosan explikalna azokat a temakat, amik valtozo jelentessel es folyamatosan modosulo ertekszerkezetben, de mindvegig jelen vannak Jokai muveiben.

A regeny olvasasa soran a befogadot mar onmagaban az is meglepheti, hogy menynyire konnyed hangnemben, milyen frissen es magaval ragaddan kepes meselni a het-