Irodalmi Szemle, 2021
2021/12 - Koós István: Nonentitás és allegorikus identitás (Jókai Mór: Ahol a pénz nem Isten) (tanulmány)
venkilenc eves szerzd. Eloszor is rendkiviil elvezetesse teszi a szoveget a szamos gybnyoru, szuggesztiv kep. Emlekezetes a legkori jelensegek abrazolasa, mint pl. a fehersegevel mindent beborito kod, a tuzhanyo lavajanak ragyogasa, vagy a vordsld nap tiize. Maga a sziget is kiilonleges es valtozatos hely, a varazslatos elovilag szinpompas diszleteit plasztikus leirasok sora jeleniti meg. Akadnak itt ezerszinu korallok, viz- es gozforrasok, napfenyben furdo mezok, csillamlo tavak, ezerfele madar, mocsar, fold alatti barlangok, tele kincsekkel. A korallok, amik ezt a meg nem nevezett szarazfoldet korbeveszik, esziinkbe juttathatnak egy masik szigetet is, amelyet ugyancsak ezek az elo ekszerek oveznek, ez pedig a Nepean-sziget, Jokai elso novellajanak szinhelye. Bar a Nepean erosen elter targyalt regenyiink vilagatol, amennyiben az a maga vadallataival es demoni lakosaival a poklot idezi, a regeny pedig a paradicsomot, a civilizaciotol vald tavolsag es az emberi tevekenyseg altal meg nem valtoztatott termeszet jelenlete (es persze az emlitett korallok) rokonitjak a ket helyszint. Milyen kiildnds, hogy Jokai elso es utolso native is egy tavoli es a civilizalt vilag altal nem erintett szigetre kalauzol minket, mintha csak visszatertiink volna elbucsuzni oda, ahol annak idejen elkezdddott minden. Am a konnyednek tiino tortenet melyebb kerdeseket is felvet. A szoveg nyiltan beszel a penzzel, a nemzettel, a nyelwel es az identitassal kapcsolatos problemakrol. Jokai az evek soran egyre inkabb eltavolodott a szabadsagharc temajatdl, illetve attol a moralizalo-nepnevelo szereptol, ami a Karpathy Zoltan alapjan meg raolvashato volt. A nemzet, illetve az egynyelvti, homogen kulturaju nemzetallam gondolata egyre idegenebb lett a szamara. Regenyeinek szereploi mind kevesbe kotodnek egy-egy orszaghoz vagy nephez, szinte mindegyikiik verbalis zseni, aki tucatnyi nyelvet birtokol, es pillanatok alatt elsajatitja barmelyiket, identitasuk egyre inkabb eloldodik a szarmazasi helytol vagy az anyanyelvtol. A locseifeher asszony eseteben pl. jol demonstralhato, hogy bar az esemenyek a Rakoczi-szabadsagharc idejen jatszodnak, a hdsok nem a nemzetek kozotti ellentet ket oldalan pozicionalodnak, a motivacioik kiilonbozd ertekrendszerek bonyolult halozataban ertelmezhetoek.4 Fried mar emlitett monografiajanak visszatero gondolata, hogy Jokai regenyeiben a szereplok folytonosan kiilonbozd nyelvek kbzott forditanak, kiilonbozd szovegeket ideznek es irnak at, nyelveken pedig itt nem pusztan nemzeti nyelvek, hanem nyelvi retegek, regiszterek is ertendoek, tagabb ertelemben pedig a nyelvek a vilagkepek, nezetrendszerek pluralizmusat is metaforizaljak. Fabri Anna is ugy latja, Jokainal a nezopontok valtakozasa mellett a nyelvi 4 Gyimesi Emese, Ertekrendek es (rog)eszmek„boszorkdnytanca”. (A locseifeher asszony) = „...iro leszek, semmi mas...”...”Irodalmi elet, irodalmisages ontiikrozo eljdrdsok a Jokai-szdvegekben, szerk. Hansagi Agnes - Hermann Zoltan, Balatonfiired, Tempevolgy, 2015,170-185.
