Irodalmi Szemle, 2019
2019/10 - Fried István: Verbó elhíresedett fia földrészek és nyelvek között. Benyovszky Móric kalandjai Kelet-Közép-Európa irodalmaiban (tanulmány)
FRIED ISTVAN VERBO ELHIRESEDETT FIA FOLDRESZEK ES NYELVEK KOZOTT BENYOVSZKY MORIC KALANDJAI KELET-KOZEP-EUROPA IRODALMAIBAN Verbo (Vrbove) 1911-ben, a Revai Lexikon szerint minddssze 4808 lakost mondhatott a magaenak, kik kozott nemetet, szlovakot es magyart egykent talalunk. Mara gondozott, idegenforgalomra is berendezkedett, torteneti muzeumot a magaenak mondhato nagykozsegi-kisvarosi jellegu lett; a foternek mondhato „kozpont”-ban szobor hirdeti a hajdani falu - vilagot jart, nemcsak a maga koraban vilaghiru - fianak emleket, egy kobol epitett fbldgbmbbn iilohoz hasonlo pozban tekint a figura kozelre es messzire, jelezve: honnan indult, hova ert e tobb foldreszt bejart nyugtalan, nyughatatlan, maga utan irasos emleket hagyo, eletet tavoli es kozeli legendaba kormanyozo ferfi, akinek alakja a magyar, a szlovak, a lengyel, a francia, a nemet irodalombol, magyar-szlovak-lengyel-orosz-nemet tudomanyossagbdl, az irodalomnak szinte valamennyi mufajabdl koszon vissza. Benyovszky Moric, akinek nevet magyarosan, szlovakosan, lengyelesen, nemetul, franciaul, angolul sokfelekeppen irtak,1 2 nem szuno okot ad a XVIII. szazad buvarainak a kutatasra, Kamcsatkatol Amerikaig, Franciaorszagtol Madagaszkar szigeteig, Verbotol Lengyelorszagig, Becsig fordult meg, a legkiilonfelebb minosegben, talan elsosorban katonakent; bar feltehetoleg annak bruit volna igazan, ha felfedezokent, etnografuskent es nem utolsosorban irokent emlegetik; becsvagya, tehetsege (mely sok teriileten nyilatkozott meg), elszantsaga fontos helyet biztosit szamara a XVIII. szazad torteneteben. Az emlitett szobortol csak nehany lepesnyire szerenykedik egy emlektabla, Jan Baltazar Magine, az egykori kifejezessel elve, a barokk szlavizmus alkotojae, aki ott, a mai paplakban latta meg a napvilagot, es lett a szlovak-szlav tudat kepviseloje, egyik megalapozoja a szlovaksag emancipatorikus torekvesenek. Az egykori Benyovszky-kuria (szinten a foteren) Jelzi (kuria!, palotanak, kastelynak nem mondhato), mikent foglalta muzeumi keretbe a tbrteneszi-muzeoldgusi igyekezet egy kivaltkeppen kalandos eletut allomasait, facsimileben mutatja ennek az eletutnak nehany szepirodalmi feldolgozasat (Jokai Mor Benyovszky-eletrajza cimlapjaval szerenykedik az egyik tablon, 1 E dolgozat egy eredetileg nemet nyelvu eloadas szerkesztett valtozata. Az eloadas 2019. majus 22-en hangzott el a Benjowsky-ein (mittel)europaischer Held c. konferencian Becsben. A konferencia szervezoi elozeteskent egy nemet, osztrak, lengyel, orosz, szlovak, magyar es angol vonatkozasu bibliografiat kiildtek ki a resztvevoknek, melynek jo hasznat vettem, kutatasaimmal kiegeszltettem. A bibliografia meritett a Jokai kritikai kiadasban kozolt jegyzekbol, vo. Jokai Mor, I. Grof Benyovszky Moric eletrajza. II. Grof Benyovszky Moric sajat emlekiratai es utleirdsai (1888-1891), s.a.r. Rado Gyorgy. Akademiai, Budapest, 1967. 2 Az emlitett konferencian Blasko Katalin szemleltette, csak nemet forrasok hanyfelekeppen irtak le hdsiink nevet: „...so ist der Gewinn fur die Erdkunde aus diesen dicken Banden ausserst gering”. Die zeitgendssische deutsche Rezeption von Benjowskys Memoiren.
