Irodalmi Szemle, 2008
2008/1 - MÚLT ÉS EMLÉKEZET - Szénássy Zoltán: Ércbe öntött emlékezet (emlékezés a Jókai-szobor felállításának 70. évfordulójára)
MÚLT ÉS EMLÉKEZET Álljon e szobor a szülőváros legszebb helyén, mint Jókai Mór halhatatlanságának és az utókor kegyeletének tündöklő bizonyítéka.” A leólmozott bádogtartályban elhelyezett alapokmányt Szijj Ferenc dr. a szép beszéd kíséretében tette a szoboralapzat üregébe.(...) A MINISZTERELNÖK BESZÉDE Hodzsa Milán miniszterelnök emelkedett ezek után szólásra:- Köszönetemet fejezem ki - mondotta - a Jókai Egyesületnek, hogy lerótta nagy adósságát Jókaival szemben. Mindnyájunk erkölcsi kötelessége gondoskodni, hogy ezen a helyen a nagy költő szobra álljon! A magyar képzelet Jókai Mórban találta meg a lelki vezért, aki a valóságot meg tudja édesíteni. Aki pedig a valóságot meg tudja édesíteni, az jótevője az emberiségnek.- Nemcsak azért vagyok itt, hogy annak a Jókainak emlékét ünnepeljem, aki az egész világé. A csehszlovák kultúrközvélemény pontosan tudja azt, hogy Jókai a magyar nemzeti kultúrának volt oszlopa, abban az időben, amikor a szenvedő magyar életnek leginkább volt szüksége az ilyen egyéniségekre. Nem találok összeférhetetlenséget a magam hivatali állása és a magyar nemzeti kultúra hősének megtisztelése között, mert a nemzeti érzés erejének nem a gyűlölködés a fokmérője, hanem a tisztelet, amellyel minden nemzet a más nemzetbeli értékének adózik. A nemzeti érzés nem elzárkózást jelent! Hodzsa ezután idézte Jókai Mórnak a Hon című napilapban 1874 márciusában közölt cikkét, amelyben elismeréssel beszélt Prágáról.- Aki így tud beszélni egy nemzetről - folytatta Hodzsa -, abban nincs elfogultság. Ahogy Jókai Mór, a nagy magyar nacionalista meg tudta becsülni az én fajomat, úgy az én fajom is meg fogja becsülni mindazt, amit Jókai jelent. Nem engedem elvitatni azt a tényt, hogy a mi nemzeteink kulturális fejlődésének párhuzamos a vonala és ezért lehetséges az, hogy ma a csehszlovák kormányelnök idejön és ünnepli Jókai emlékét. De miért ne beszélnénk Jókairól, a politikusról is, aki 1848. március 15-én Petőfi Sándorral együtt elindította a magyar szabadságharcot? Petőfi nemcsak a magyar nemzeti dalt írta, de megírta a világszabadság dalát is. Nemzeteink tavaszi ébredése ugyanazon érzelmek alapján történt! Miért ne valljuk meg ezt, amikor mindnyájan tudjuk, hogy elég volt a nemzetek közötti visszavonásból.-A Duna nemcsak elválasztó vonal, hanem kapocs is... A Duna nemcsak elválaszt bennünket, hanem közelebb is fog hozni egymáshoz^...) Meg kell becsülnünk a szomszéd nemzeteket, ha azt akarjuk, hogy a mi nemzeti érzésünk is megbecsülésben részesüljön. Köszönöm, hogy ezt az ünnepet rendezték, mert ez nemcsak az önök ünnepe, hanem ünnepe egy eszmének, amelyért érdemes küzdeni! A tapssal és éljenzéssel többször megszakított beszéd után a miniszterelnök e szavak kíséretében tett egy ütést az alapkőre, amelyet az okmány fölé elhelyeztek: „Jókai Mór emlékének s művének hódolatát fejezi ki a csehszlovák miniszterelnök.” Ezután Hegedűs Lóránt ny. magyar pénzügyminiszter emelkedett szólásra és a család nevében mondott köszönetét a szobor felállításáért. Többek között ezt mondotta:
