Irodalmi Szemle, 2001
2001/5 - NYELV ÉS ÉLET - Bereck Annamária: Szempontok és adalékok a bilingvizmus, a barbarizmus és a makarónistílus megnyilvánulásaihoz a szlovákiai magyar lírában (tanulmány)
Nyelv és élet Bereck Annamária Szempontok és adalékok a bilingvizmus, a barbarizmus és a makarónistílus megnyilvánulásaihoz a szlovákai magyar lírában Dolgozatom célja a címben feltüntetett jelenségek nyelvészeti, szocioling- visztikai és stilisztikai vizsgálata a szlovákiai magyar lírában. Ezek a jelenségek már hosszú évszázadok óta jelen vannak a magyar írásbeliségben, mintegy a szlovák—magyar interetnikai kapcsolatok természetes következményeiként. Az osztrák—magyar állam soknyelvűsége szinte magával hozta a bilingvizmus, trilingvizmus, sőt a kvadrilingvizmus létrejöttét. Mielőtt azonban az említett jelenségek vizsgálatába fognánk, fontosnak tartom két - dolgozatomban gyakran használt fogalom - a barbarizmus és főként a makaróni nyelv/stílus fogalmak tisztázását. Tolnai Vilmos vonatkozó tanulmányában1 megfogalmazott definícióját szem előtt tartva használom majd a makaróni nyelv/stílus fogalmát: „Makaronizmus az a nyelvkeverés, mely az anyanyelv szóelemeit a latin grammatika végzeteivel (képzőivel és ragjaival) látja el, s mint latinokat a latin syntaxis (esetleg metrica) szabályai szerint helyezi bele latin szövegbe. Tehát nem szókeverés (mint ahogy azt pl. Torkos Sándor, a Pallas s a Révai Lexikon vonatkozó cikke, vagy például Arany János említi), sem szó szerinti fordítás, hanem alak- és szerkezetkeverés, grammatikai és szintaktikai hibridum. Meg kell tehát különböztetnünk a makaróni-szavakat (alakkeverés) és a makarónistílust (mondattani keverés), azaz a makaróni-szavaknak latin szövegbe való beágyazódását. Ha mármost ebben az értelemben a latin nyelv körén túl is bővítünk a megfogalmazáson, akkor makaronikus az anyanyelv minden szava, melyet idegen nyelvtan szerint képezünk és ragozunk, röviden: idegen nyelvtan alkalmazása az anyanyelv szótárára. A mai értelmezés szerint a kétvagy többnyelvű szöveget is magába foglalja, Barbarizmus alatt pedig olyan szavak, szókapcsolatok vagy nyelvtani szerkezetek használatát értem, melyek valamely idegen nyelvre jellemző alakulatok.” Irodalmunkban a makaronizmus nem tartozott a megszokott stílusformák közé, ezért elmélete sem fejlődött ki. A makaronikumok igazi termőtalaja a humanizmus, országa pedig Olaszország, mely a nevét is adta: poesia
