Irodalmi Szemle, 2001

2001/5 - NYELV ÉS ÉLET - Bereck Annamária: Szempontok és adalékok a bilingvizmus, a barbarizmus és a makarónistílus megnyilvánulásaihoz a szlovákiai magyar lírában (tanulmány)

Nyelv és élet

macharonica. A makaronizmus ideje nálunk főként a XVIII. század derekától a XIX. század közepéig terjed, s eleinte csak szavakban mutatkozik, például: Rákócziánus, Kossuthiánus, Felföldizmus. Ezek a stilisztikai-poétikai eszközök, mint látjuk, már évszázadok óta ismertek irodalmunkban, bár Kazinczynak és követőinek szigorú purizmusa következtében eléggé a háttérbe szorultak. Gazdag lelőhelynek számít azonban népköltészetünk (nálunk főleg Mátyus- föld és Gömör vidéke), mely nagyon gyakran alkalmazza az említett stilisztikai-poétikai eszközöket többféle műfaiban is (például kiszámolok, mondókák, fogócskák és táncos játékok szövege, dialogikus epikai-lirikai formák stb.). Népköltészetünkben a szlovákon kívül főként német, jiddis és roma idegenizmusok lelhetők föl. Néhány példa:

Széles a Balaton vize, keskeny a híd rajta Nechod tade moja mila* mert leesel róla.

Nepadnem, nepadnem** én a Balaton vizébe,

Radšej padnem moja milď** véled szerelembe.2 Sárga uborkának zeleni liszt m«,*“*

Ennek a kislánynak frajera nemá.

Ha nincs, estye bugye maty,

Jó az Isten, bugye pomáhaty?

Visszatérve a barbarizmusokhoz, a következőkben Zalabai Zsigmond irodalomkritikus eddigi kutatásait és docensi habilitációs előadását4 alapul véve rendszerezem a vizsgált művekben előforduló barbarizmusokat.5

Zalabai Zsigmond elsőként tesz különbséget külső és belső barbarizmus között:

a/ KÜLSŐ BARBARIZMUSOK alatt olyan szavakat és szókapcsolatokat ért, melyeket az anyanyelv vesz át idegen nyelvektől alkalmi használatra anélkül, hogy azok meghonosodtak volna, tehát nem egyenlő a jövevényszavakkal. (A magyar nyelv esetében ezek pl. lehetnek alkalmilag átvett latin, francia, német, olasz, spanyol, román stb. szavak)

b/ BELSŐ BARBARIZMUSOK alatt olyan jelenségeket ért, melyek egyrészt feleslegesen átvett idegen szavakon (pl. szlovakizmusokon mint: párky ,/virsli/, horčica /mustár/), másrészt helytelen jelenségeken alapulnak, mint amilyen a nem magyaros, idegen, esetünkben főként a szlovákot utánzó a/ kiejtés: „Hol voltál, gyeszi bol? */ Keresztúri juhász?” b/ helyesírás: „Közben vagyok. Kisebbség? Többség?”6

Az a/ jelenséget Zalabai fonetikai barbarizmusnak, a b/ jelenséget pedig grafomatikus barbarizmusnak nevezte el.

A következő osztály: lexikális barbarbarizmusok. Példánk egy katonai életről szóló vers:

,,(...)Tegnap 9-kor poplak** volt épen feküdni készültünk, márna meg négy zászobnyík*** vaktöltént lőttünk ki. Épen most fejeztem be a szamupaľ***