Irodalmi Szemle, 1991
1991/7 - Csanda Gábor: A barbarizmus folytonossága (tanulmány)
A barbarizmus folytonossága c. Fábry-írás is. Ezzel szemben a Vigyázó szemmel c. Fábry-kötetben annak idején megjelent. Az Összegyűjtött írások bevezető sorai („A több kötetre tervezett életmű - az előző kiadásoktól eltérően, melyeket Fábry Zoltán rendkívül gondosan és körültekintően maga állított össze - a cikkek, tanulmányok megjelenési idejét veszi alapul.“) így mutatják eddigi bölcsességünket, kicsinységünket, ekképp döbbentenek rá a barbarizmus folytonosságára és még sok mindenre. Lássuk, mi a helyzet A német Lila akác c. Fábry-írással. A lektor nem javasolja kidobni, „ám Tormay Cecil nevét még szövegcsonkítás árán is kihagynám“ - írja jelentésében, mert hogy „az ellenforradalom Jeane d’Arcja“ nem szerepelhet „egy sorban Móricz Zsigmond, Révész Béla nevével - a szegény, becsületes Szép Ernő rovására". ímé: hallgatás évei és műelemző értékítélet. Sebaj, ezentúl Tormay Cecil neve nélkül olvassuk majd ezt a Fábry-írást. Olvassuk, csak nem az Összegyűjtött írásaiban, mert ott nem jelent meg. Aki meg szeretne ismerkedni A német Lila akác c. Fábry-írással (annak ellenére, hogy benne Tormay Cecil nevével lesz kénytelen találkozni - ráadásul a szegény, becsületes Szép Ernő rovására), az üsse fel a Prágai Magyar Hírlap 1922. december 10-i számát, a 7. oldalon megtalálja. Engem a Fábry-kutató Rácz Olivér véleményei közül leginkább mégis az ragadott meg, amelyik a Szász Károly és a szlovenszkói magyar irodalom c. Fábry- -írásra vonatkozik. Szerinte az írásban „a Mécs László-passzus kétszeresen rázós. Vagy törölném, vagy kommentálnám, és konfrontálnám Fábry későbbi (...) értékelésével, ahol (...) Fábry már világosan felismeri azt a Mécset, akiből néhány évvel később Jaross kebelbarátja, cinkosa, szócsöve és a totális fasizmus szálláscsi- nálója és apostola lett". Eddig egy lektori vélemény idézése. Lehet gondolkodni. Azon például (Tőzsér Árpád szavaiba fogódzva), miért lettünk infantilisán „öreg“ irodalom? [Ezt a zárójeles részt csak a filológusoknak szánom, nem fontos elolvasni. A Szász Károly és a szlovenszkói magyar irodalom - megjelent az első kötetben. Nem törölték tehát (a kétszeresen rázós Mécs László-passzus ellenére sem). Csak kommentálták: „a cikket azokkal a kihagyásokkal adjuk közre, melyeket a szerző eszközölt a hagyatékban levő újságoldalon “.] Ha mi holtak feltámadunk... kezdődik az a levél, mely 1978-ban a Fábry Zoltán válogatott levelezése 1916-1946 c. kötetben látott napvilágot. Hogy milyen formában, az a most közzétett változatból kiderül - a vastagon szedett részek most olvashatók először. A válogatott levelezésnek eddig is sok bírálója akadt, ki a válogatás módszerét kifogásolta, ki nyelvi megszerkesztését, némelyek a Fábryhoz írt levelek és a Fábry-levelek közti aránytalanságra hívták fel a figyelmet stb. A kötet válogatója, Csanda Sándor szerint „amint a jegyzetekben később is rámutatunk, maga az író is hangsúlyozta, hogy eszmei fejlődését elsősorban Földes Sándorral folytatott levelezéséből lehet megismerni“. Á Fábry-Földes levelezés értelemszerűen két részből áll, a válogatás előbb a Fábryhoz írt Földes-leveleket (nyolcvanat) tartalmazza, majd Fábry (Csanda Sándor által egyetlen fenn- maradtnak vélt) levelét Földesnek. A válogatás 232. oldalán olvasható Fábry-le- vélben (...) jelzi, hogy a levélből hiányzik egy rész, s Csanda Sándor két jegyzetben is szükségesnek tartja, hogy magyarázattal szolgáljon. Eléggé el nem ítélhető eljárása (ti., hogy a Földeshez írt Fábry-levelet megcsonkította) a feltámadás
