Irodalmi Szemle, 1969

1969/7 - Fogarassy László: Aiz augusztusi dráma (1919)

beérkeztek a román csapatok, emiatt az ottani vasúti állomást ágyúkkal kellett lövetni, hogy a székely csapatok utat törhessenek maguknak Egerbakta irányában.27

Augusztus 3-án Putnok felől egy csoport székely katona közeledett páncélvonattal Eger felé, amely a 2. dandár menetvonaláról lemaradt. A páncélvonat Felnémetnél már román járőrökkel vív tűzharcot, amely után visszament Bélapátfalvára. Majd hadikövetet küldtek a románokhoz, szabad elvonulást kérve, ezt azonban nem adták meg.27a Az előzőleg már Baktára áttört többség azonban augusztus 6-án reggelre eljutott Vácra, az ottani és a nagymarosi kompot megszállottá. Vácon gyülekeztek még a 3. gyalogezred katonái, valamint az 1. hadosztálynak ideszivárgott részei. Vácon a 2. és az 1. dandár törzsének (Emmer Antal százados, vezérkari főnök) közös megbeszélésén fölmerült a terv, hogy a Vácon és környékén összegyűlt csapatokkal nemzeti zászló alatt támadják meg Budapest román megszállóit. A székelyeken kívül a többi csapatok azonban nem mutattak harci kedvet, úgyhogy ezt a gondolatot el kellett ejteni. Ezért az 1. dandár parancsnoksága az összegyűjtött katonai felszerelést a tüzérségivel együtt átadta a 2. dandárnak, hogy azzal vonuljon el Visegrád felé a Dunántúlra, az 1. dandár és az

1. hadosztályhoz tartozott katonák pedig leszerelésük után gyalogszerrel távoztak Budapest felé.27 Kirschner Béla azon véleménye, hogy a Vác tájékán gyülekezett egységek létszáma kb. 30.000 főt tett volna ki, egy kritikátlanul átvett újsághírre támaszkodik.26 Koréh Endre könyvéből tudjuk, hogy a székely dandár élelmezési létszáma 3500 fő volt,29 a budapesti Hadtörténelmi Intézet Levéltárának aktáiból pedig az is megállapítható, hogy milyen csapatok vonultak át Vácon. Együttes létszámuk sem lehetett több 6000 főnél.30

Vácra csak augusztus 9-én érteik be a románok, miután az előző napon befejezték a bekerített vörös csapatok lefegyverzését. Saját bemondásuk szerint 1235 tisztet és

40.000 katonát ejtettek fogságba, 348 különböző űrméretű ágyút, két 305 mm-es löveget,

52.000 puskát, 4316 karabélyt, 579 revolvert, 190 géppuskát, sok ezer kardot és tőrt, valamint nagy mennyiségű különböző hadianyagot, köztük 87(?) repülőgépet zsákmányoltak.31

Märdärescu tábornok most azzal az indokolással, hogy az intervenciót folytatni kell a magyar vörös hadsereg maradványainak, valamint a Győr vidéki ipartelepek munká27 Szerző a III. hadtest tokaji harcaival és az anabázis eseményeivel a miskolci Herman Ottó Mu- zeum 1968-as évkönyvében foglalkozott. Sajnos, a miskolci nyomda elnézéséből kiesett a szövegből a 2. vörös dandárnak Miskolctól Egerbaktáig tartó útja. A hiatus helyreigazítását a következő évkönyvben szorgalmaztam. A dandár útvonala egyébként a következő volt: Miskolc —

Nyékládháza—Aranyos—Saly — Szomolya —Eger—Bakta — Pétervásár — Nádújfalu - Kisterenye — Pásztó —Ecseg—Buják —Bér —Guta —Rád —Vác. (Koréh 177 — 181. o.)

27a Egri Népújság 1921. aug. 4. (A szöveget Dancza János szívességéből kaptam meg) — A MÄV egri állomásfőnökség jelentése 802/1920 sz. a. a Heves Megyei Levéltárban. A szóban forgó páncélvonat a 6. sz. lehetett, amely aug. 2-án megállapítva, hogy Kálkápolna felé a románok már megrongálták a vasúti pályatestet, Miskolcról Putnokon és Egeren át akart Budapestre jutni.

28 Kirschner Béla: A Tanácsköztársaság kormányzótanácsa lemondásának hatása a frontvonal mentén. Századok CII, 1968, 3 — 4. sz. 443. Konkréten a Váci Hírlap 1919. aug. 10-i számára hivatkozik. Mivel az újsághírt Tihanyi Ernő (Vác) teljes szövegében rendelkezésemre bocsátotta, könnyű volt megállapítani, hogy a 30.000-es számadat csak az akkori riporter fantáziájában született meg.

29 Koréh, 184. o.

30 Konkréten a 3. gyalogezred, a 32. tüzérezred, az 1. hadosztály 9., 16., 32. és 24. ezrede, valamint az L 23. és XIII. vadászzászlóalj, esetleg a 68. tüzérezred részei, de utóbbiak lövegek nélkül. Romhányi Ferenc „A szentendrei zászlóalj“ című erős fantáziája miatt csak szépirodalmi jellegűnek tekinthető visszaemlékezéséből az derül ki, hogy a Szentendrére beért, kb. zászlóaljnyi egység többek közt a miskolci 10-es póttest katonáiból is rekrutálódott. Szerzője nem írta meg, hogy Miskolc, vagy Szolnok felöl vonultak-e vissza. (Ui. az általa említett 10. dandár Szolnokon harcolt.) Ez a visszaemlékezés a Pest megyei Hírlapban jelent meg. (Szentendrei különkiadás, szept. 28., okt. 1. és 5.)

31 G. D. Märdärescu, idézett mű 160—162. o. Mivel a magyar vörös hadseregnek csak 37 repülőgépe volt, valószínű, hogy Märdärescu az aszódi, mátyásföldi, csepeli és albertfalvi repülőgép- gyárban lefoglalt, gyártás alatt levő, esetleg félkész állapotban talált repülőgépeket is beleszámította. Megjegyezzük, hogy a vörös repülőgépek egy részét pilótáik a nemzeti hadsereghez mentették át.