Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 5. szám - Schneller Károly: Kalotaszeg népesedési problémái I.
Kalotaszeg népesedési problémái 275 szeretnie kell. A hányatott és a szinte végtelen nehézségek mellett puszta létével hivatottságát igazoló magyar faj különös virága és világa Kalotaszeg. Erő és szépség, helytállás és egyéni sajátosság. Igaz, mindez csupa szó, ami keveset mond és sokféleképpen érthető és ezt Ady Endre maradéktalanabbul kifejezte ..A Kalota partján“ cimű versében: ,^ompás magyarok, templomból jövet — Mentek át a Kalota folyón — S a hidat fényben majdnem fölemelte — Az ölelő júniusi nap. — Mennyi szín, mennyi szín, mennyi kedves — És tarkaságban annyi nyugalom — És fehér és piros és virítósárga, — Izgató kék és harcos barna szín — S micsoda nyugodt, nagyságos arcok, —Ékes párták, leesni áhítók. — Papi-beszéd kemény fejükből csöndben — Száll él s nyári illattal vegyül. — Mily pompás vonulások a dombon. — Oh, tempós vonulás, állandóság, — Biztosság, nyár, szépség és nyugalom.“ A magyart — ha statisztikus — mégis elsősorban más miatt érdekelheti népünk e sajátos színfoltja. Sziget a tengerben! Elég nagy sziget ahhoz, hogy a tenger hullámai egykönnyen el ne mossák. De elég kicsi ahhoz, hogy félteni kelljen: önerejéből telik-e a succrescentiára? Futja-e arra, hogy a magyar szín és jelleg csorbítatlanul megmaradjon? Olyan sziget, amelynek feladata összekötő- hídként szolgálni a nagy magyar Alföld és Kolozsvár, valamint távolabbról a Székelyföld magyarsága között. Az összekötő láncszemek a történelem viszontagságai rendjén alaposan megritkultak. A megszakítatlan területi összefüggés — mondhatnék — vágyálom. Kalotaszeg a tordai magyar nyelvszigettel együtt az egyetlen komoly magyar tömb, amely a kiépíthető területi kontinuitás kezese és reménye. A statisztikai elemzés van hivatva tisztázni, hogy a nekünk oly értékes népsziget erejében mi a valóság és mi a látszat; megvizsgálni, hogy az élet gyökerei mennyire épek s hogy a fejlődés irányzata alapján mi várható a jövőben? Feladatunk az, hogy Kalotaszeg népének demográfiái sajátosságai megrajzoltassanak. Tehát látnunk kell, hogy mi az, amiben eltér a környezetet képviselő román falvak népétől. S végül látnunk kell azt is leplezetlenül, hogy — ha vannak sebek és bajok — mik a felismerhető okok s mi a probléma magva. KALOTASZEG ELHATÁROLÁSÁVAL nem kell sokat bajlódnunk. Kevélység volna vitába szállani Kós Károllyal, aki szerint Kalotaszeg a torda-aranyosmegyei Magyarlétáig, sőt Alsójáráig terjed. Ha a népviselet alapján igaza is van (bár itt is vannak eltérések), az ethnikum mást mond. Ethnikum alatt itt a testalkatot (beleértve a koponyalkatot, hajszínt stb.), valamint — akármily bizarr- nak és erőltetettnek tűnjék — a természetes népmozgalom alapjellegét értjük. Igaz viszont, hogy az általunk is feltétlenül Kalotaszeg- nek vett népközösségen belül is sok különbséget vesz észre a felületes szemlélet. Ér2:ésünk szerint Magyarlóna Kalotaszeg délkeleti határa. A kérdés pillanatnyilag a statisztikus számára irreleváns, mert ha a legújabb népszámfejlődést is figyelembe akarjuk venni, akkor amúgy is csak az ezidőszerint magyar impérium alá eső falvakra
