Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)

1944 / 5. szám - Schneller Károly: Kalotaszeg népesedési problémái I.

276

Schneller Károly

szorítkozhatunk. Ez esetben pedig nemcsak a hovatartozásuk tekintetében vitatható délkeleti nyúlványról (Magyarfenes, Tordaszent- lászló és Magyarléta) kell lemondanunk, hanem a „Felszeg“ patinásvérbeli két kalotaszegi községéről is: Magyarvalkóról és Gyerőmo- nostorról; e két község ugyanis a bécsi döntés következtében oda- atra esett.

Habár érdemes lett volna Felszeg, Alszeg és Nádasmente „kistájak“ szerint is elhatárolni a kalotaszegi községeket, mégsem tettük meg. Az egyébként is elég nagy technikai munkát erősen növelte volna a három csoportra bontás, anélkül, hogy a részletesebb helyi ismeretek hiányában amúgysem túlsókat mondó elhatárolás értékes gyümölcsökkel kecsegtetett volna. Helyenkint — kivált a születések hanyatlásának kérdésével kapcsolatban — fogunk utalni a Kolozsvár közelében levő, főleg nádasmenti falvak sajátos szerepére, de a következetes különválasztásról lemondtunk.

A kalotaszegi községek egy része csaknem kizárólagosan magyar anyanyelvű. Tetemes részében azonban van román kisebbség is és öt olyan kifejezetten kalotaszegi község van, amelyben a románság majoritásban él. (Famas, Gyerőmonostor, Magyarókereke, Nagypetri és Váralmás.) Gyerőmonostor — mint már említettük — ma Romániához tartozik. Bizonyos demográfiái sajátságok, így pl. a koreloszlás és a születési arány értékelése céljából e román többségű kalotaszegi községeket különválasztottuk a magyar községektől; emellett helyenkint a magyar falvak közül Is kiemeltük a színmagyarokat a vegyes lakosságúak sorából, színmagyaroknak azokat tekintve, amelyekben a magyarság aránya az 1910-es népszámlálás szerint a 90<>/o-ot is meghaladta volt.

Egyes vonatkozásokban Bánffyhunyadot, mint egy kis medence központját, külön kiemeltük. Indokolt ez, mert a városias foglalkozások s elsősorban a kereskedők viszonylag tekintélyes arányszámban vannak képviselve e mezővároskában.

A NÉPSZÁM VÁLTOZÁSA A KIEGYEZÉSTŐL MÁIG

1869-től 1941-ig vizsgáltuk a népesség számának hullámzását. Az egyes községeket feltűntető alábbi táblázat tanúsága szerint a fejlődés felettébb változatos. (L. az 1. sz. táblát a következő lapon.)

A népszám ug3mn a községek nagy többségében emelkedett, de mégis akadt a 32-ből 8 olyan község, (a táblázaton curzív szedéssel az 1941-es népszám) amelyekben 1941-ben kevesebb embert írtak össze, jnint a kiegyezést követő első census idején. Elgondolkoztató tünet Te községek a következők: Jákótelke (1869-ben 268, 1941-ben 248lélek), Kalotadámos (390—360), Nyárszó (422—385), Sárvásár (312—285), Sztána (751—540), Zsobok (698—623), Nádasdaróc (181—166) és a román többségű, de figyelemreméltó magyar ki- sebbségű Farnas (426—409).

A jelenleg magyar impérium alatt levő községek népszáma 1869—1941 közt általánosságban az említett kivételek ellenére is számbavehető gyarapodást mutatott fel. 25.322-ről 32.242-re emel-