A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
6. szekció: Vízellátás, vízkezelés - Tolnai Béla, TOVA-Partner Kft.: Parti szűrés = a fertőtlenítés weini útja
1 / 5 Parti szűrés A fertőtlenítés „weini útja” Tolnai Béla gépészmérnök A weini út Budapesten közműves vízellátásának kialakulását 1868-tól számítjuk. Ekkor épült meg az ún. ideiglenes Pesti Vízmű, amelynek megépítése a közegészségügyi járvány veszély elkerülése végett sürgős volt. A Hajóhivatal téren (a mai Országház helyén) működő természetes szűrésen alapuló vízkivétel azonban nem működött sokáig. Egyrészt, mert útban volt az városfejlesztési elképzeléseknek, másrészt a kapacitás nagyon hamar nem volt képes lefedni az igényeket, harmadrészt, mert a pótlólagosan megvalósított közvetlen Dunából történő vízkivétel miatt leromlott a víz minősége. A végleges megoldás kialakítása azonban vitáktól nem volt mentes. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa a gyorsan fejlődő város vízellátásának megoldását mesterséges szűrőkre alapozta volna. Ezzel szemben a Székesfőváros Tanácsának merőben más elképzelése volt, amelyet szakmai oldalról akkor már vízmű igazgató, Wein János rendkívül határozottan képviselt. A részletesen kidolgozott elképzelés szerint a végleges vízmű a várostól távol eső káposztásmegyeri homokos-kavicsos partszakaszra tervezte mégpedig a természetes szűrés alkalmazásával. A természetes szűrés mellett Wein a következők szerint érvelt: Hogy tovább példát fel ne hozzak, csak azt említem fel, hogy amennyire az én tárgyismeretem ér, sehol mesterséges szűrőkhöz nem fordultak, ahol más mód kínálkozott tiszta egészséges vízhez juthatni Fővárosunkban, hol a Duna annyi eséssel bír, hogy minden évi többszöri megáradásai alkalmával egész medrét feltúrja, úgy hiszem, a szűrőfelület bedugulásától nincs mit félni. Mai szemmel ez az érvelés nem tűnik túlságosan tudományosnak, azonban sugall egyfajta konok hitet, amelynek révén Budapest a főváros vízellátása éppen ezen az úton nyert megalapozást. Tegyük hozzá jó döntés volt. A Vízmű szakaszos kiépítése 1904-re fejeződött be. A kivitelezés nem a Wein által javasolt galériás megoldással történt. A parti szűrés, mint alapelv megmaradt, azonban a vízmű a Kajlinger Mihály által tervezett aknakutakkal épült meg. A kutakból kitermelt víz immáron 140 éve nagyon jó minőségű. Hőmérséklete télen-nyáron kellemes, kémia és mikrobiológia paraméterek tekintetében mindenben megfelel a szabvány előírásainak. A Wein János által kijelölt út helyesnek bizonyult. De valójában miért is az? A víz fertőtlenítésének lehetőségei Egykor a fénysebességre vonatkozó Michelson-Morly kísérlet az éter létezését volt hivatott bizonyítani. Az elvégzett mérések negatív eredményei azonban cáfolták az éter létezését és a fénysebesség állandóságát hozták eredményül. Ha jelentőségében nem is olyan fontos, de hasonló kísérlet sorozat lefolytatására került sor a parti szűrés esetében is, kételkedve a természetes szűrési folyamat elégségességében, megbízhatóságában. Ennek érdekében három kísérlet elvégzésére került sor. A kísérleti elrendezést az 1. ábra mutatja. A vázolt elrendezés elvi elrendezés, mert a kísérletek nem egy időben és nem is pontosan azonos helyen - de egyazon termelési rendszeren - hajtódtak végre. Duna Kút Klórozás UV besugárzás Mühlheimi eljárás Input Output 1. ábra A kísérleti elrendezés