A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

6. szekció: Vízellátás, vízkezelés - Tolnai Béla, TOVA-Partner Kft.: Parti szűrés = a fertőtlenítés weini útja

2 / 5 A kísérletek során tulajdonképpen három különböző eljárás hatékonyságát mérték. Több mikrobiológiai

paraméter egyidejű mérése útján a hatékonyság az input és output vízminőségek összehasonlítása révén került megállapításra [4], [5]. Amikor a vizsgált vízminőség kútvíz volt, úgy az input és output értékek között nem mutatkozott különbség. A

klórozás, az UV besugárzás, ill. a Mülheimi-eljárás

1 alkalmazása ellenére nem javult tovább a már amúgy is jó vízminőség. Ez azt jelenti, hogy a parti szűrés már megbízhatóan elvégezte a kívánt munkát, azaz mikrobiológiai

értelemben is megszűrte a vizet. A mesterséges fokozatok csak akkor „szólaltak meg”, amikor nyers Duna-víz hozzákeverésére is sor került (lásd a 1. ábrán a hozzákeverő ágat). Ekkor a különböző eljárások a különböző „fertőzésekre” eltérő módon reagálva

fejtették ki mesterséges szűrési hatásukat: végül is ivóvíz minőségű vizet előállítva a kimeneti oldalon. Az alkalmazott mesterséges eljárások hatásmechanizmusukban tulajdonképpen a fertőtlenítés lehetséges

módozatait ölelik fel. Ennek megértéséhez előbb induljunk ki a fertőtlenítés szabatos definíciójából [1]: A víz fertőtlenítésének az a célja, hogy az emberi fogyasztásra szánt vízben élő, egészégre káros

mikroorganizmusok elpusztuljanak, illetve elveszítsék fertőzőképességüket. Fertőtleníteni kell az

ivóvizet minden olyan esetben, amikor a vízvizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy időszakosan vagy

állandó jelleggel fennáll a bakteriológiai szennyeződés veszélye. Törekedve a teljességre egészítsük ki a már bemutatott eljárásokat két másikkal is, és ez a nano szűrés ill a forralás esete. Az alábbi táblázat összefoglalását adja a lehetséges hatásmechanizmusoknak: Lehetőség Hatásmechanizmus Tulajdonság 1 Fertőtlenítőszer adagolás

(klórozás) A mikroorganizmusokat elpusztítja

. Előretekintő hatású, de az elpusztult baktériumok táplálékot jelentenek az elfertőződéshez. 2 UV besugárzás A mikroorganizmusokat inaktiválja

. Visszatekintő hatású, a másodlagos

folyamatokkal szemben már nem véd. 3 Membránszűrés, u

ltraszűrés, nanoszűrés A mikroorganizmusokat eltávolítja

. Visszatekintő hatású, a másodlagos

hálózati folyamatokkal szemben már nem véd. 4 B

iológiai szűrés (parti szűrés) A szerves anyag kivonásával a mikroorganizmusok életterét megszünteti

. Előretekintő hatású

, ez az eljárás biztosítja leginkább a víz mikrobiológiai stabilitását 1. táblázat A fertőtlenítési hatásmechanizmusok A nyers Duna-víz hozzákeveredése vagy a szűrőréteg nem kielégítő működése a valóságban is előfordulhat. A

tapasztalat szerint ilyen eset áll elő szélsőséges vízjárások esetén, nevezetesen árvízkor, vagy tartósan alacsony vízálláskor. Ilyenkor természetszerűleg valamelyik kiegészítő fertőtlenítési eljárásra szükség lehet. Miután a partszakaszon nem találunk klórpalackokat, stb. így elvben az öt lehetséges hatásmechanizmus közül csak a biológiai természetű negyedik – a tápanyag lebontásos variáció - lehet a parti szűrés sajátja. Ennek a

sejtésnek a bizonyítására elvégzésre került egy másik méréssorozat, amely egyértelműen bizonyítja a természetes szűrés e tulajdonságát [6]. A vizsgálat célja a Duna – kút közötti útvonalon a vízben található elemek koncentrációjának, ill. annak változásának kimérése volt. A szűrési útvonal mentén mintavétel csak a meglévő figyelő kutakból volt

lehetséges, de mérés célja érdekében épült egy ideiglenes figyelőkút is. Ez a figyelőkút a mederkapcsolat

közelében létesült, ahogy azt a 2. ábra is mutatja. 1 Mühlheimi-eljárás tkp. egy hagyományos ózonadagolás – homokszűrés – aktívszénszűrés elemekből álló sor,

ahol az alkalmazott technológia célja biológiai eszközökkel a víz szervesanyag-tartalmának lecsökkentése.