A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Rétegvízbázisú vízművek (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

VARRÓ SÁNDOR–VÁRSZEGI CSABA: A Csepel-szigeti parti szűrésű kutak vízminőség romlása, javaslat a víz kezelésére

A CSEPEL-SZIGETI PARÍISZÜRÉSŰ KUTAK VlZMINÖSÉGROMLÁSA, JAVASLAT A VÍZ KEZELÉSÉRE Előadók: VARRÚ SÁNDOR-VÁRSZEGI CSABA Fóvárosi Vízművek Rövid összefoglaló: A Fővárosi Vízművek és elődvállalata mintegy 60 éve üzemeltet, különböző típusú kutakat a Csepel-sziget nyugati oldalán Csepeltől Rácke­véig. A kutak egy része már építéskor más része több-kevesebb idő múlva enyhe vas- és mangántartalmú vizet szállított. A romló vízminőség miatt mintegy 80.000 n?/á kapacitású kúttal le kellett állni. A már nem üzeme­lő, és a néhány éven belül várhatóan szintén kikapcsolandó termelő tele­pek vizét a jelenlegi gyűjtő csatornarendszer felhasználásával a csepeli telep térségében lehet összegyűjteni. A mintegy 150.000 m"Vd tervezett kapacitású vízkezelőmű ózonos oxidációval és gyorsszűréssel fogja eltá­volítani a vas-mangán tartalmat. Új problémát jelent a szerves szennye­ződés eltávolításának gazdaságos módja,, ami még kérdéses. 1/ BEVEZETÉS A Fővárosi Vízművek közel 125 éve üzemeltet a Duna mellé telepített par­ti szűrésű kutakat. A kutal által szolgáltatott ivóvíz mintegy 100 éven keresztül kifogástalan minőségű volt, a budapesti víz íze és egészségügyi megítélése Európa szerte a legjobbak közé tartozott. A víz a biztonsági klórozáson kívül - ez a csírátlanítási eljárás is annyira kismértékű volt, hogy a fogyasztók már nem érezték - semmilyen kezelést nem kapott. A víz kémiai minősége is megfelelt a legszigorúbb előírásoknak, sem a Szentendrei-szigeti nagyátmérőjű gravitációs csatornák sem a nagynyomású elosztóhálózat falain nem volt olyan mérvű lerakódás, hogy az lényegesebb üzemeltetési nehézségeket okozott volna. A főváros fogyasztó közönsége nem is tudta, hogy ivóvíznek esetleg vas- és mangántartalma lehet. - 187 - j

Next

/
Oldalképek
Tartalom