A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Rétegvízbázisú vízművek (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

VARRÓ SÁNDOR–VÁRSZEGI CSABA: A Csepel-szigeti parti szűrésű kutak vízminőség romlása, javaslat a víz kezelésére

A fogyasztói hálózatot a nemzetközi szokásoknak megfelelően időnként öblítgették, a gravitációs betonvezeték-rendszert az anyagi lehetőségek és a munkaerő rendelkezésre állásának függvényében alkalomszerűen mosták. A mosás inkább csak ellenőrzés és belső javítások melléktevékenysége volt. Az 1970-es évek elejétől szinte tragikus gyorsasággal megváltozott a helyzet. Az egyre növekvő számú fogyasztói panaszok miatt át kellett térni a rendszeres, sokszor komoly vízhiányokat és átmeneti vízminőségromlásokat eredményező hálózatöblítésekre. A korábbi, átlagosan 4-5 km/év nagyságú nagyátmérőjű csatornamosás 40-50 km/év-re nőtt. A legfontosabb medencéknél az évi egyszeri belső lemosást évi kétszerire kellett emelni. Ennek a kellemetlen folyamatnak két alapvető oka van. Egyik r jelen dolgozatban nem kifejtendő, a Szentendrei-szigeten jelentkező vízminőségromlás, másik a Budapesttől délre fekvő Csepel-szigeti termelő telep fejlesztés. 2/ A CSEPEL-SZIGETI KÚTTELEP KIALAKÍTÓ TÖRTÉNETE A Csepel-sziget víztermelésre alkalmas partszakaszainak kiaknázása nem mai keletű. Az első hat aknakút építése az akkori szigetszentmiklósi telepen (ma: csepeli főtelep) a Wekerle teleppel egyidejűleg, annak ellátására történt. 1950-ben Nagybudapest kialakításakor a Fővárosi Vízművek a Szigetszentmiklósi Vízművet átvette, beolvasztotta saját rendszerébe, és megkezdte fejlesztését. Megépült 12 csáposkút és 60 db csőkút, ezzel létrejött a "Csepel I" telep. A Duna vizének és a sziget talajvizének fokozódó elszennyeződése miatt jelentkeztek vas- és mangán szennyeződések, melyek hamarosan meghaladták a szabványban megengedett értéket. Ezért a 60 db csőkút leállítására sor került 1974-ben. További fejlesztések részben a szigetszentmiklósi telépen (Ráckevei Dunai oldalon), részben a nagy Dunai oldalon történtek, Szigetújfalu, Tököl és Ráckeve térségben. A talajkutatások és próbaszivattyúzások adatainak ismeretében olyan döntés született, hogy a halásztelki partszakaszon mintegy 10 km-es szakasz kimarad, későbbi építési területként. - IGE -