A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

bon épitottek kisszolvényü körtöltéseket, majd a Csepelszigeti ÁrmontositS Társulat az 19oo-as évek első évtizedében a sziget védnüveit kiépítette. A Csepel-sziget déli része és a tassi erőmü között ^l-^-ben épült inag a malcáűi bekötőtöltés . Ezzel a Duna-balparti öblözet 2.5l'),3 ka» ármontesitett területének védvonala mogvalósult [5j. Azóta a fejlesztés a korábbi nyomvonalon megtörtént Bajától Kakádig. A fojlesztés előtt élló ós az árvizi jelenségekkel bővelkedő 25-39 tkm közötti szakaszát votték olsősorban vizsgálat alá. 2. VIZSGÁLATOK 2.1. Morfoftonotikai vizsgálatok A Budapest alatti szakaszon középszakasz jellegű medervándorlás nyomai tapasztalhatók. Volt azonban néhány mederváltás és kisebb modervándorlás is. A Csopel-sziget területén több ősi többezer éves folyóág hagyta ol a mai főág vonalát és harántolta a szigetet, illetve a mai sziget területén tartott dúl felé. Évtizodes vonatkozásban a Csepel-sziget legdélibb részéri van 2 pont, ahol a hajdani moderág-keresztezés veszélyt rejt magában. Ezek a 26,1 és 3o,o tkm környéke. Elsőnél a szabályozások zártak le egy ágat, másodiknál a szabályozások előtti Soroksári Duna érte ol a mai főágat. A furásszolvények szerint az árvédelmi töltés alatti tola jrétegződésck is hajdani mederharántolásokat mutatnak. Morfogenotikai adatok Mike Károly szerint [kJ: A 26 tkm táján főleg homokos, iszapos feltöltésű régi modor között van a töltés ós a környéke vizdús kavicsréteg. A 2ő,5-3o,o tkm között a mentett oldalra jellemző rétegződés van, de ettől a 27,5 tkm-nél eltér, mert itt a töltés alatt a hullámtérre jellemző rétegsor található. A rétegződés! "találkozó" tehát harántolja a töltések vonalát, nem párhuzamosan fut vele» A 3o,o tkm-nél "kettős rétegződés" kozdődik. Legdélibb összefüggő szakasza a 3o,o-39,5 tkm között van, a Csepel -szigot legszélesebb szakaszának alján. Itt a hullámtéri 141