A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

oldalon pár méter fedőréteg alatt van a kavics, a mentett oldalon pedig csak 7 ni alatt éri azt el. Fölötte homok ós agyagos képződmények találhatók. Ez a rétegződés, mely a töltéseknek eme hosszú szakasza mentén kialakult, azzal magyarázható, hogy az ősi medrek a töltéssel párhuzamosan haladtak. A kisebb szakaszokon előforduló megegyező rétegződés a töltés két oldalán pedig a lc£jfcolsó raedornyom harántolásait jelzi. Ez utóbbiakat rendszerint különböző szemcséjű és összetételű homokok töltötték fel /2,ábra/. 2.2. Holtmedor kutatások Térkép, légifénykép-vizsgálatok ós helyszíni bejárások eredménye alapján a vizsgált szakaszon 8 nedorleerosztezés található. Fsz. A keresztező szakasz mederrel ag.gödörrel kezd. vég» szél. szöge pont sz. oszt. pont.sz • oszt. /tkm/ /m/ /fok/ 1. 26,1 26,U 3oo 9o 15 XXI. 23 I. 2. 27,3 27,6 3oo 1*5 lo IV. 18 II. 3. 29,o 31,8 28oo 38 15 III. 23 I. U. 32,1 32,9 800 ho 11 III. 19 II. 5. 33,h 3*1,2 800 32 11 III. 19 II. 6. 35,2 35,5 3oo 2o lo IV. 18 II. 7. 35,7 36,6 9oo 28 13 III. 21 I. 8. 38,k 38,8 hoo 3o 12 ni. 12 III. A Dunamederrel figyelembe vett pontszám csekélységének fő oka az, hogy a hullámtér szélessége több száz méter. A vizsgált szakaszon végig a töltés vizfelőli oldalán attól 5-2o m-re régi lcolmatált kubik gödrök húzódnak Irülönféle szélességben és mélységben. Ezért az anyaggödörrel is meghatározták a veszélyességi osztályokat. A kolmatáció miatt a veszélysség valószinüsóge a kimutatott két osztály közé eshet. A 8 mederkoresztezéa közül három 2.és3.f sz./ az R/S/D jobbpartján húzódik, egy / 8.fsz./ Lórév belterületénél van, mögötte nagy anyaggödrök terülnek ol. Ezoknél kölön vizsgálat szükséges. 142