Hidrológiai tájékoztató, 2016

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Gálné Vitális Katalin: A budai Ördögárok 2016-ban

Itt éles kanyart ír le a patak. Völgye összeszűkül, szurdokká keskenyedik, ahogy követjük a Remete-hegy áttörését. Tanösvény segíti a turistákat a látnivalók kö­zötti eligazodásban. A Remete-hegy felső-triász vastag­pados kőzete erősen karsztosodott. A kemény, fehér, cukorszövetű mészkőben 16 barlangot találunk. Említ­sük meg közülük a felső szinten a Hétlyuk-zsomboly aknaszerű kürtőit, a középső szint Kőfiilke nevű kép­ződményét és a legalsó szinten a Remetebarlangot. A barlangok kora is változatos. Szárazak, pusztuló állapo­túak. A szurdokvölgy igen látványos. Meredek sziklafa­lak között szökdécsel a patak. Kanyargós medrén ala­csony vízállásnál könnyűszerrel át lehet kelni, hogy a barlangok felé tegyünk egy kis kitérőt. Számos sétálóval találkoztunk rendezett, tisztán tartott turistaútján, ami az Országos Kéktúra résztávja. A mederben több-kevesebb víz csordogált, néhol a felgyülemlett faágak kisebb torlaszokat képeztek (4.kép). A szurdok délkeleti vége Máriaremete lakott terüle­tére vezet. A patakot hatalmas beton aknán keresztül vezetik az úttest alá a Csatlós utca sarkán. Az út túlolda­lán már kikövezett medre van. Az Ördögárok utca alatt átvezetik és innen kezdve a Zsíroshegyi út mentén halad a patak (5. kép). Medre többnyire a házak között húzó­dik és csak a keresztutcáknál látható. Ilyen kibukkanás figyelhető meg az Egres utca 1 -3 között, a Nagyboldogasszony téren, a hídnál. A téren áll az 1996- ban szépen felújított Szentkút, melyet a XX. század első éveiben létesítettek. A patakot újra megpillanthatjuk a Gémes utcánál, a Tompa Mihály utcánál, majd a Máriaremetei út mentén bukkan elő újra és újra. A me­der mélysége, bélelése és a víz mennyisége egyaránt változó, száraz szakaszok is megfigyelhetők benne. A hűvösvölgyi Nagyréten torkollik bele legnagyobb oldal­vize, a Kis-Ördögárok. Hűvösvölgyben a villamos végállomás közelében, a Szipka utcánál találkozunk az árokkal. A közút és a turistautak között lepusztult környezetben vezet át rajta a híd. Elhanyagolt, szemetes volt a víz nélküli árok, szégyen a tájra és a kirándulókra nézve is. A természet- védelmi területen át Pasarét felé ismét erdei úton tudjuk követni a medret. Az út emelkedik, a meredek parttól fa korlát védi a sétálókat. A bal parton egy felhagyott bá­nya - most pihenőhely - mellett visz el a kerékpárút, a jobb parton házak kertjei nyúlnak le majdnem a patakig. A meder itt béleletlen, de elég tiszta. A kanyarokban a víz építő és pusztító munkája jól megfigyelhető (6. kép). A Páfrány utca végénél érünk újra lakott területre. Innen ismét kikövezett az árok medre. A patakot átszelő hidak állapota változatos. Igen lepusztult például a Páf­rányliget utca - Pasaréti út sarkán levő kicsi híd, vi­szonylag nemrég felújítottnak látszik a Vadaskerti út piros téglás hídja. Legnagyobb híd az árok környezeté­ben a Nagyhid, mind hosszúságát, mind magasságát tekintve. A Hüvösvölgytől a villamos pálya hosszasan követi az árok vonalát, bár a házak miatt ez nem mindig látszik. Pasaréten tiszta, rendezett a kanyargó meder. Vadonatúj a Kelemen László utcai híd, átépítését 2015- ben fejezték be. Az Ördögárkon átívelő utolsó híd a Riadó utcánál áll. Jobb oldalról a Budenz-árok még a nyílt mederbe csatlakozik be egy méretes beton nyíláson keresztül. Esős időben jelentős mennyiségű vizet szál­líthat. A torkolat sajnos borzasztó képet mutat: kidobált ruhafélék, szemét, sitt vegyül a letört faágakkal, egyéb hordalékkal. Az Ördögárok még látható medre errefelé egyébként is szemetes. Beledobált üvegek, sörös és üdítős flakonok, egy-egy ruhadarab ékteleniti a területet. A kiépített meder itt sokkal mélyebb, mint a korábbi szakaszokon. A Hűvösvölgyi út 21-23. szám alatt lévő Honvéd Hagyományőrző Egyesület (korábban katonai akadé­mia) kapuja közelében vezetik be a patakot a föld alá. Hatalmas beton iszapcsapda állja el a hordalék útját (7. kép). Ezt sem tisztogatták mostanában. A felgyülemlett hordalék és szemét között az 1945-ös katonai kitörésre emlékeztető koszorú is helyet kapott. Az Ördögárok befedését elsősorban egészségügyi okok miatt szorgal­mazta a főváros vezetése, hiszen ez egy nyílt szennyvíz- csatorna volt, ráadásul a leszakadó esővíz miatt több alkalommal is árviz pusztította a Tabánt és a Krisztina­várost. Több lépcsőben végezték el a munkát, 1873-tól az 1910-es évek végéig tartott a folyamat. A Hidász utcánál még egy darabig nyomon követhe­tőek a csatornafedők. A Hűvösvölgyi úti akadémiától a Szilágyi Erzsébet fasorban (8. kép), a Gábor Áron és a Raul Wallenberg emlékművek alatt halad a nyomvonal. A Városmajoron keresztül, a templom és a harangtorony között, majd a Maros utcán a Déli pályaudvar felé ka­nyarog az Ördögárok. Keresztülhalad a Vérmezőn, a Horváth-kerten, a Krisztina körúton a Döbrentei térig. A Krisztina körútnak a Horváth-kerttől a Döbrentei térig terjedő szakaszát hajdan Árok utcának hívták, és ezen a részen 5 híd vezetett keresztül a patak felett. Ma a hidaknak 2 létesítmény állít emléket. A Vérmező végén, az Orvos lépcsőnél áll Nepomuki Szent János szobra (9. kép). A vízárkok védőszentjének itt először 1838-ban állítottak szobrot, majd 1877-ben megújítot­ták. Az 1950-es években eltávolították, de ma ismét az eredeti hely közelében találhatjuk a szobrot. A másik emlék a Szarvas tér közelében feltárt középkori hídfő és támfal. Itt a Fővárosi Tanács 1970-ben emléktáblát helyezett el (10. kép). A tabáni szakaszt 1963-64-ben felújították. A munkát hátráltatta az 1964 tavaszán kitört felhőszakadás, mely hatalmas károkat okozott. A 21 km hosszú Ördögárok a Dunát az 1646,2 fo- lyamkilométemél éri el. A Döbrentei térnél, az Erzsébet híd északi oldalán, a rakpart alatt torkollik a folyóba a csatorna (11. és 12. kép). A torkolatot 2 évvel ezelőtt felújították. Egészen a 20. század végéig az Ördögárok szennyvízcsatornaként is szolgált, napi 50 ezer m3 szennyvíz ömlött belőle a Dunába. 2008-2009-ben a budai alsó rakpartot felbontották, megépítették a budai fő gyűjtőcsatornának ezt a szakaszát. A közel 7 km hosszú csatorna a szennyvizet a kelenföldi átemelőtelepre juttatja. Innen a Dunát keresztező nyo­mócsövekben a Csepeli Központi Szennyvíztisztító Telepre kerül a szennyvíz. Ezzel a Duna vízminősége ugrásszerűen javult. Az Ördögárok völgye ma is vonzó hely, több szaka­sza sétára, kirándulásra csábít. Különösen a romantikus Remete-szurdokot látogatják a turisták, de a Városma­jor, Vérmező, Tabán szinte összefüggő zöld felülete is sokak számára jelenti a kikapcsolódást. A játszóterek, sétányok, tomapályák kicsiknek és nagyoknak egyaránt sportolást és szórakozást kínálnak, a kutyasétáltatók is nagy szeretettel keresik fel a parkokat. 58

Next

/
Oldalképek
Tartalom