Hidrológiai tájékoztató, 2015
KÖNYVISMERTETÉSEK - Dr. Vitális György: Chovan Sámuel elveszettnek hitt földrajzkönyvéről
városával, a Bodrog völgyéhez csatlakozva Zemplén megyében megemlíti Tokajt a nevezetes borával és a leghidegebb és legterméketlenebb Ung megyét. IV. A Tiszántúlon Debrecent, Nagyváradot, Mezőberényt a református és az evangélikus gimnáziumával, majd felsorolja az oda tartozó megyéket, mint: Máramaros, Bereg, Ugocsa, Szatmár, Szabolcs, Bihar, Békés, Csanád, Arad, Torontál, Temes és Krassószörény megyét, valamint a Katonai Határőrvidéket. 3. ábra A Magyar Királysághoz tartozó Illyria és Erdély Illyria (a jelen összeállításban) a Dráva és a Száva között elhelyezkedő és az Una folyóig elterjedő terület: Szlavónia és Horvátország. Szlavóniához tartoznak I. a Bánságban Verőce megyében Eszék, Erdőd, és Gara, Szerém megyében Zimony, II. a Katonai Határőrvidéken Pétervárad, Brád és Gradiska települések. Horvátországhoz I. a Száván innen, azaz Felső Szlavóniához tartozik Varasd megyében Varasd, Vinice és Lepoglava (Corvin János temetkezési helyével, illetve síremlékével), [Belovár] Körös megyében Körös városa és Kalnik. Zágráb megyében Zágráb metropolisza, Varasd katonai prefekturájával. II. A Száván túli Horvátország az Una folyótól az Adriai tengerpartig, a Bánságban Zriny és Novi Una, a Katonai Határőrvidéken Károly város és Fiume városa. Erdély leírása a latin szövegből hiányzik! * * * A következő négy németnyelvű fejezet tartalmilag szoros az előző latin nyelvű fejezetekkel. * * * A kötet végén latin nyelven Európa természeti - politikai földrajzát tárgyalja (4. ábra). 1. Magyarországot lásd az előzőekben, 2. Bemutatja Németország határait és tartományait: pl. a Rajna mentén Baden Württemberg tartományban megemlíti Stuttgart, a Weser térségében Bremen, Göttingen, Kassel, Hannover városát, az Elba térségében Brandenburgot és Hamburgot. Szászországban Drezda és Magdeburg városát, Thüringiában Erfurtot, a Duna völgye mentén a bajorországi Ausburgot. Ezt követően áttér Ausztria területére, megemlíti Bécs és Klagenfurt városát. 3. Lengyelországban Galíciát, a varsói kormányzatot, Borussiát [Poroszországot] és Litvániát tünteti fel. 4. Lehatárolja az Európai Oroszországot, 5. Kitér Svédországra és 6. Dániára Norvégiával és Izlanddal, 7. Megadja Nagy Britannia, 8. Portugália, valamint 9. Spanyolország néhány jellemző adatának: ahol lehetséges híres egyházi iskolákat, egyetemeket, a földrajzi határokat, a folyókat, völgyeket, városokat, a területek nagyságát, a népességet, a lakosok számát, vallását. (Franciaországot nem szerepelteti!) , \ « ftyjti esc** ß fa H y <1 »•/«-, »I. í/t KVncvrtt'an. £ t/ [2,ú(enni «L / *1 >V ^ i 'v , c/JU, f //t'tt it//t. rn * ^ na n . $>'• /,l y" <« '» ; S / / / . /*> <1*• "l 7 a >• ff a fi /i * //»v/a/«, f* /. í7*„ > , •» c "ty I ■ - ‘y.< ,.if i 1 yct Vi it/na ilaff^í ff cl 0 Ci~f. //icK'fc (_2.fi,, c f'i't ,< * *«• //AfS) ’ fal / C /ti o 4. ábra * * * Chovan Sámuel 1803-ban mindenre kiterjedő igényességgel megírt földrajzkönyve kiválóan szemlélteti, hogy már 212 évvel ezelőtt milyen sokoldalú és színvonalas tanítási tevékenység folyt az aszódi evangélikus algimnáziumban. Dr. Vitális György IRODALOM Petty Gyula (1901): Az aszódi ág. hitv. evang. algyimnasium történetének vázlata az 1887/88. év végéig. In: Az Aszódi Ágostai Hitv. Evang. Algymnasium Értesítője az 1900/1901. iskolai évről. Közli Bolla Lajos igazgató. Budapest. Asztalos István (2003): Az aszódi evangélikus középiskola története 1728-1948. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Aszód. 73