Hidrológiai tájékoztató, 2015
ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Vitális György: Az Osztrák-Magyar Monarchia első teljes földtani térképe vízföldtani tanulságai
ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK Az Osztrák-Magyar Monarchia első teljes földtani térképe vízföldtani tanulságai Dr. VITÁLIS GYÖRGY 140 éve, 1875-ben Franz Ritter von Hauer szerkesztésében Bécsben kiadták az Osztrák-Magyar Monarchia első teljes földtani térképét (Geologische Karte von Österreich-Ungarn) {Izsói. 2014). Az Osztrák császári és királyi Földtani Intézet felvételei alapján összeállított, eredetibenl:2 016 00 méretarányú színes földtani térkép (7. ábra) jelmagyarázata a következő földtani korokat és kőzetféleségeket tünteti fel: 1. Alluvium [holocén] és Diluvium [pleisztocén], 2 Neogén formációk, 3. Eocén formációk, 4. Kréta formációk, 5. Jura formációk, 6. Rhaeti [felső-triász] formációk, 7. Triász formációk, 8. Dyas [perm] formációk, 9. Kőszén [karbon] formációk, 10. Devonformációk, 11. Szilúrformációk, 12. Kristályos palák vagy primürformációk, 13. Kristályos mészkő, 14. Szerpentin, 15. A bazaltcsalád kőzetei, 16. A trachitcsalád kőzetei, 17. Teschenit és pikrit, 18. Melafír és augitporfír, 19. Diabáz és diorit, 2. Porfir, kvarcporfír, 21. Gránit, szienit. A teschenit mélységi magmás kőzet a nefelines szienitek közé tartozik, Teschen és Neutitschein környéki kréta időszaki rétegekben fordul elő (Böckh H. 1903. p. 155.). A pikrit kiömlési magmás kőzet. Jellemző ásványi összetétele augit + olivin, amelyekhez amfiból, esetleg rombos piroxén és biotit járulhat. Osztrák-Sziléziában a krétában teschenitek társaságában lép fel (Böckh H. 1903. p. 184-185.). * * * Az egyes kőzetféleségeket vízföldtani szempontból értékelve a következőket figyelhetjük meg: A térképen ábrázolt kőzetféleségek, illetve formációk víztároló-vízadó képességét vizsgálva megállapítható, hogy a mai Csehország területén, az Alpok vonulatában, a Magas-Tátrában, az Erdélyi-középhegységben, valamint a Keleti- és a Déli-Kárpátokban nagyobb tömegben előforduló mélységi magmás gránit, szienit, teschenit, diorit és kristályos kőzetek kristályos palák, kristályos mészkövek szerpentinnel rossz víztározó - vízadó képességűek. A Magyarország vízföldtani atlaszában alkalmazott beosztás szerint csak hasadékvíz elhelyezkedésére, illetve feltárására alkalmas (10 m3/d) kőzetek (Schmidt E. R. 1962). Uralkodóan a Magyar Érchegység (Selmeci- és Körmöci-hegység), a Magyar-középhegység, a Kárpátaljai és a Keleti-Kárpátok belső vonulatát kísérő, valamint az Erdélyi-Érchegység bazaltos és trachitos kőzetei, illetve melafír, diabáz, porfir, augitporfír, kvarcporfir, pikrit és azok tufái ugyancsak hasadékvíz elhelyezkedésére alkalmas, de közepes (100-500 mVd) vízadók. A paleozóos kőzetek közül a szilur, devon, karbon mészkő, dolomit, agyagpala, homokkő, valamint a kőszén formációk csak kisebb foltokban tanulmányozhatók. Réteg és karsztvíz elhelyezkedésére alkalmasak és közepes (100-500 m3/d) vízadók. Ugyancsak kisebb foltokban szereplő dyas [perm] homokkő, konglomerátum és agyagpala rétegvizet tározhat és közepes (100-500 m3/d) vízadó. A nagyobb foltokat képviselő mezozóos képződmények közül az Alpok területén, a Mecsekben, a Dunántúli-középhegységben és a Bükkben, a Gömör-Szepesi- Érchegységben, valamint az Erdélyi-középhegységben elsősorban a triász dolomit és mészkő karsztvíz elhelyezkedésére, illetve feltárására alkalmas igen jó (1000- 10 000 m7d vagy ennél nagyobb) víztározó - vízadó kőzet. A jura mészkő, márga formációk a triász formációkhoz kapcsolódva helyezkednek el, réteg- és karsztvízre alkalmas jó (500-1000 mVd) vízadó kőzetek. A kréta homokkő, márga, mészkő formációk a Szudéták mentén, az Adriai-tenger parti sávjában, az Erdélyiközéphegységben, a Bánságban és a Keleti-Kárpátokban réteg- és karsztvíz feltárására alkalmas jó és közepes (100-1000 m3/d) kőzetek. A kainozóos képződmények nagy területeket foglalnak el. Az eocén agyag, agyagmárga, márga, mészkő formációk, az Alpok vonulatában, az Adriai-tenger parti sávjában, az Erdélyi-középhegységben, a Szamoshát és az Avasság mentén, az Északnyugati-Kárpátok, valamint a Keleti-Kárpátok kréta vonulatához csatlakozva réteg- és karsztvíz feltárására alkalmas jó és közepes (100-1000 m3/d) kőzetek. Oligocén kőzeteket a térkép nem tüntet fel. A neogén miocén, pliocén formációk agyag, agyagmárga, mészkő, homok, homokkő pl. az Erdélyimedencében, az Érmelléken és a Szilágyságban réteg- és karsztvíz, illetve talaj- és rétegvíz befogadására alkalmasjó és közepes (100-1000 m3/d) víztározók. A legnagyobb felszíni elterjedésü képződmény a Nagy Magyar Alföld és a Kis Magyar Alföld és öblei medencéjét kitöltő diluvium [pleisztocén] és alluvium [holocén] lösszel és agyaggal váltakozó kavics és homok, valamint az alattuk települő talajvizet, rétegvizet, valamint ásvány- és gyógyvizet tartalmazó, főleg neogén rétegösszletek talaj- és rétegvíz elhelyezkedésére alkalmas igen jó (1000-10 000 m3/d vagy ennél is nagyobb) víztározó - vízadó kőzetek. •k k * A térképet morfotektonikailag vizsgálva, különösen a Nagy Magyar Alföld északnyugati szegélyét jelző ÉK - DNy-i irányú hegységszerkezeti törés, valamint az északkeleti szegélyét jelző ÉNy - DK-i törés igen feltűnő. Ezek egyértelműen visszatükrözik a felszín alatti törésrendszer, illetve árkok, süllyedékek elhelyezkedését. A törések mentén mind a Balaton menti kristályos vonulat és az Északi-középhegység, mind az erdélyi vulkáni vonulat is folytatódik. Az ÉK-DNy-i irányú törés valószínűséggel a vele párhuzamos zónákban, a felszín alatt elhelyezkedő kőzetvonulatokra is utalhat. 26
