Hidrológiai tájékoztató, 2015
DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Varga-Lenhofer Debóra Tünde: A felső-magyarországi Duna morfológiai változásainak elemzése
A felső-magyarországi Duna morfológiai változásainak elemzése * VARGA-LEHOFER DEBÓRA TÜNDE A diplomamunka célja, hogy a 2005-2013 években bekövetkezett felső-magyarországi Duna mederalakváltozásairól egy átfogó képet kapjunk. Bevezetés, célok Az utóbbi évszázadban nagy mértékben megváltozott a Duna víz-, jég- és hordalékjárása. Mindez a magyarországi szakasz felett kiépített műtárgyak, vízgyűjtőn végzett beavatkozások, éghajlat változása okozza. Sok alapadat, amelyet a vízmémökök az előrejelzéshez használtak (pl. hordalékjárás, mederalak-változás), módosultak, amely jelentősen nehezíti a tervezést. így a folyamatosan változó adatokat, körülményeket vizsgálni kell. Az elemzésem célja, hogy a Duna morfológiai változásairól számszerű adatokat kapjunk. Rendelkezésre álló adatok, módszerek A vizsgálathoz szükséges mederfelmérési adatokat az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság bocsájtotta rendelkezésemre az 1811-1708 fkm szakaszról (Szap- Szob közötti 103 km-es szakasz). Sajnos hiányos adatok állnak rendelkezésre a szakaszról, így például a 2008-as évről nincsenek mederfelmérési adataink. Az elemzés csak a Duna főmedrében történt változásokra összpontosít. A vizsgált szakaszról minden évre egy digitális medermodellt állítottam elő, amihez első lépésben egy számítási rácshálót készítettem. A medermodell létrehozásához figyelembe vettem, hogy az alapadatok kereszt- szelvények menti szórt pontok voltak, így a magassági interpolációhoz a legalkalmasabbnak igazolt, ún. áramvonal szerinti eljárást alkalmaztam. Az így kapott me- dermodellekkel különbségtérképeket, mederszint- és térfogatváltozás hossz-szelvényeket készítettem, valamint ez utóbbi alapján hordalékmérleget állítottam fel. Ezek egymáshoz viszonyítva megmutatják, hogy mely mederalak-változás volt domináns, a meder kimélyülés vagy - emelkedés. Eredmények A morfológiai eredményeknél a vizsgált szakaszt legtöbbször három szakaszra osztva ismertetem. A felső szakasz az 1811-1785 fkm, amely a korábbi tapasztalatok szerint a legdinamikusabban változó rész. A középső szakasz az 1785-1720 fkm, ahol csekély mértékű változások voltak jellemzők a múltban. Erről a szakaszról kevesebb eredmény kerül ismertetésre. Az alsó 1720- 1708 fkm közötti szakasz Esztergom és Szob között nagyobb mértékű mederalak-változás feltételezésére adott okot, így ezt külön vizsgáltam. A különbségtérképek előállításánál jól látszik, hogy a legdinamikusabban változó rész valóban a felső szakasz. Az 1811-1785 fkm szakaszon nagymértékű folyószabályozásra került sor az elmúlt évtizedekben, a jobb és bal partot kőművek biztosítják, ami azt okozza, hogy a víz csak mélységében tudja alakítani a medret, főként a sodorvonal mentén, hiszen az oldalirányú terjeszkedés a szabályozási művek miatt nem lehetséges (1. ábra). Az ábrán a kimélyüléseket és emelkedéseket + 1 méteren belül ábrázoltam, azonban helyenként a ± 2 métert is meghaladó különbségek találhatók, de a differenciáknak csak kis százaléka tartozik ebbe a kategóriába. 1. ábra. Különbségiérképek 1798- 1791 fkm szakaszon A középső szakaszon (1785-1720 fkm) csekély mértékű mederalak-változás történt a vizsgált időszakban. Az alsó szakaszon (1720-1708 fkm) három hely van, amit ahol számottevő mederalak-változásra lehet felfigyelni, az Ipoly torkolata (1708 fkm), a Szépasszony- völgyénél található két sarkantyú (1714-1713 fkm), illetve a Garam torkolat (1717-1716 fkm). A hossz-szelvényeknél - sodorvonal menti- megfigyelhető a kezdeti vizsgált állapot (2005) és a 2013. évi állapot közti jelentős különbség (2. ábra). A mértékadó változás az 1785 fkm feletti és az 1720 fkm alatti területre jellemző. Ahogy azt már a különbségtérképeknél is megjegyeztük, a középső szakaszon a változás nem számottevő. 2. ábra. Hossz-szelvény az 1798-1785fkm szakaszon a 2005 és 2013 években Az 1811-1795 fkm-en a kimélyülés domináns, míg a 1795-1785 fkm szakaszra a mederemelkedés a jellemzőbb. Az 1799 fkm szelvénynél, a szakaszon az átlagos kimélyülést meghaladva, 1,70 méteres kimélyülés történt, hasonlóképpen az 1804-1803 szakaszon, de a másfél métert itt nem haladja meg. Valamennyi évben ezen a két helyen volt tapasztalható jelentősebb mederalak- változás. Az 1787, 1791, 1793 tkm szelvényeknél egy métert meghaladó emelkedés tapasztalható. A legutóbbi folyamkilométernél igen jelentős 2,8 méteres ülepedés 24
