Hidrológiai tájékoztató, 2015
DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Matusz Tamás: Felszíni és Jósva-völgyi, valamint a Torna-vidéki települések vízellátó rendszerének fejlesztése
A Balatonba a Zala folyócskán kívül 31 patak ömlik, „partjain 9 erős forrás fakad.” A tó „fenekén is vannak meleg és hideg források, mely utóbbiak talán savanyúforrások.” „1846 óta egy gőzös jár rajta, s 1864-ben” Siófoknál alkalmas kikötőhelyet építettek. „A Fertő partjai többnyire alacsonyak, nádasak és bozótosak; mélysége 5-13 láb.” Vegyi összetételében „különösen glaubersó, konyhasó és sziksó szerepel. A Fertő tehát az égvényes vizek közé tartozik.” A Fertőt először Peiso név alatt Plinius említi, Aurelius Victor szerint „Galerius római császár lecsa- poltatta.” A lecsapoló csatornák elhanyagolása, „valamint az Ikva, Rábcza és Rába folyók medreinek eliszaposodása következtében a Fíanság s maga a Fertő is időjártában megnagyobbodott.” A Duna-Tisza „közötti területen legalább 100 úgynevezett tó van, közölük legnagyobb a Palics tava [Palicsi tó] Szabadkánál, kerülete körülbelül 8800, szélessége 4-600 öl.” Madarasnál a Jezer nevű tó van. A kisebb tavakat is - az egész ország területén - kimerítő részletességgel felsorolja. •k k * A kötetben leírtak fényesen bizonyítják Hunfalvy János a téma iránt elkötelezett, hűséges szakférfi munkásságát, amellyel a ma kutatója számára is például és mintául szolgáló, sokoldalú, tanulságos és tudománytörténetileg is hasznos, figyelemre méltó ismereteket tett közkinccsé. Dr. Vitális György Irodalom Vitális Gy. (2013): 150 éve jelent meg Hunfalvy János: „A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása” című műve első kötete Hidrológiai Tájékoztató, 9-11. Vitális Gy. (2014): 150 éve jelent meg Hunfalvy János: „A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása” című műve második kötete Hidrológiai Tájékoztató, 8-12. DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK A Magyar Hidrológiai Társaság 2014. évi diplomamunka pályázatán díjazott és Szerkesztőségünkhöz eljuttatott diplomamunka pályázatokat - kezdő szakembereink szakmai és irodalmi ambíciójának előmozdítása érdekében — a Hidrológiai Tájékoztató következő hasábjain tesszük közzé (Szerk.). Jósva-völgyi, valamint a Torna-vidéki települések vízellátó rendszerének fejlesztése* MATUSZ TAMÁS Bevezetés, célok Tanulmányom alapvető célja egy olyan átfogó vizsgálat készitése volt, amely feltárja a Torna-vidéki és Jósva- völgyi mikrotérségek ivóvízellátó hálózatain jelenleg fennálló hidraulikai viszonyokat, valamint a későbbi hálózatfejlesztési koncepció szükségességéről nyújt tájékoztatást a régió biztonságos ivóvízellátásának megoldása érdekében. Térségek elhelyezkedése A két mikrotérség Borsod-Abaúj-Zemplén megyének a Szlovákiával határos északi részén helyezkedik el. A Jósva-völgyi mikrotérség a Jósva-patak folyásvölgyében-, míg a Torna-vidéki mikrotérség a Bódva folyó északi folyásvölgyében fekszik. A régió vízellátó rendszerének bemutatása A régiót jelenleg három különálló hálózat és az ezekhez kapcsolódó négy vízbázis látja el ivóvízzel. A Babot- és a Szini-kút Aggtelek, Jósvafő, Szinpetri és Szin településeket, a Csörgő-forrás Szögliget és Perkupa településeket, míg a Pasnyag-forrás Bódvaszilas, Bódvarákó, Komjáti, Tomaszentandrás, Tornanádaska és Hidvégardó településeket látja el. A folyamatos és problémamentes ivóvízellátás biztosítására alacsony és magas tározók is létesítésre kerültek. Alacsony tározók Aggteleken (2 db), Jósvafőn, Színben, Szögligeten, Perkupán, Bódvaszilason és Bódvarákón, míg magas tározó (hidroglóbusz) Hidvégardóban létesült. A kutakból kitermelt víz típusa karsztvíz. Ez alól kivételt képez a Szini-kút, ahol ugyanis talajvíz termelése folyik. Mivel a Szini-kút vízhozama elég alacsony és a vízminősége is bizonytalanabb a karsztvíznél, ezért a Babot-kúti karsztvíz és a Szini-kúti talajvíz keveredésének elkerülése végett közeljövőben a Szini-kút leállítása várható. Mennyiségi és minőségi szempontból a Babot-kút mondható a legstabilabb vízbázisnak, amely szükség esetén akár a térség nagyobb részét is képes lehet ivóvízzel ellátni. Az éves kitermelt és értékesített ivóvíz mennyisége az utóbbi három évben folyamatosan növekedett dacára a régió lakosságszám csökkenésének. Ez a növekedés leginkább a fajlagos ivóvízigény növekedésnek tudható be. A térségben megfigyelhető, hogy az ivóvíz hálózat 10
