Hidrológiai tájékoztató, 2014

KÖNYVISMERTETÉSEK - Bikfalvi Istvánné dr. et al.: A Kárpát-medence ásvány- és gyógyvizei

Némedi László által írt 28 oldalt kitevő fejezet első részében az ásványvizekben levő mikroorganizmusok életfeltételeit foglalja össze. Ismerteti az autochton /eredet/ mikroflórát, a vízadó rétegek geológiai állapo­tát, a hőmérsékletet, a sótartalmat, a szervetlen anyago­kat, a szerves anyagokat, a gázokat, a fizikai tulajdonsá­gok közül néhányat és a biológiai környezetet. A máso­dik részben a másodlagos mikrobiológiai szennyeződés­sel foglalkozik. Bemutatja az allochton mikroflórát, a másodlagos szennyeződés forrásait, az idegen vizek keveredését és a vízadó berendezések meghibásodását. ivóvíz, az ásvány- és gyógyvizek, mint a makro- és mikroelemek forrásai ” című 12 oldal terjedelmű fejezet Bíró György közleménye. Irodalmi adatok alapján áttekinti a legfontosabb makro- és mikroelemek a különböző vízféleségekbe történő felszívódását, foglalkozik a nátrium, a kálium, a kal­cium, a magnézium, a vas, a jód, a réz, a cink, a fluor, a mangán, a szelén, a kén, a bőr, a vanádium, a króm, és az arzén az emésztőrendszerekben történő felszívódásá­val. Kifejti az ivóvíz elemeinek jelentőségét az egészség megőrzésében. Kárpát-medence ásvány- és gyógyvizeinek izo­tóp-vízföldtani jellemzői” című, Deák József - Fórizs István és Vallasek István által irt, 32 oldalt kitevő szé­leskörű ismereteket összefoglaló fejezet „Az ásvány- és gyógyvizek eredetének, utánpótlódásának, védettségé­nek vizsgálatában legfontosabb szerepet játszó környe­zeti izotópok tulajdonságait és néhány, Kárpát-meden- cebeli gyakorlati alkalmazását” szemlélteti. Ismertetik a vízföldtani vizsgálatoknál leggyakrab­ban alkalmazott izotópokat: tricium, radiokarbon, stabil izotópok: deutérium és oxigén, kevésbé gyakran mért radioaktív és stabilizotópok: klór és hélium izotópok. A Kárpát-medencei izotópos módszerek gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban beszámolnak a palackoko­zott ásványvizek stabiloxigén- és hidrogénizotóp ösz- szetételéről, az ásványvizek védettségének tricium alapján történő vizsgálatáról, valamint a palackozott ásványvizek környezetének komplex vízföldtani vizs­gálatáról /Lajosmizse, Csíki-medence/. ,„4z ásványvizek kísérő jelenségei” című, 8 oldalt kitevő fejezet Makfalvi Zoltán írása. Erdélyi példákon keresztül a gázömlések - mofettákról közöl gyakorlati adatokat. „Az ásványvizekhez kötődő legfontosabb gázemanációk a széndioxidos gázömlések.” Példákat sorol fel az ásványvizekben előforduló kénhidrogén, nitrogén, metán és az oxigén szerepéről. Szól az ás­ványvizek radioaktivitásáról és a széndioxidos gázema­nációk fiürdőgyógyászati jelentőségéről. ,y4 Kárpát-medencei ásványvízforrások kiválásainak ismertetése” című 19 oldal terjedelmű fejezet a téma avatott ismerője Scheuer Gyula munkája. Bemutatja az ásványvízforrások főbb típusait és az ásványvízforrások lerakódásainak földtani térképekkel kiegészített szlová­kiai /felvidéki/, romániai /erdélyi/ és magyarországi legjelentősebb előfordulásait. Külön kiemeli a Tihanyi­félszigeten található, a balaton-felvidéki felső-pannóniai bazalt vulkánossághoz kapcsolódó egyedülálló hidrotermás tevékenységet és annak kiválásait. Az ,ylsványvízkutak építése és működtetése” című 19 oldal terjedelmű fejezet Szakály Áron - Szongoth Gábor közleménye. Ismertetik a kutak építését a terve­zéstől /helykiválasztás, engedélyeztetés, kútszerkezet anyagválasztás/ a kivitelezésig /műszaki ellenőr kivá­lasztása, kútépítés, mélyfúrás geofizikai vizsgálat, el­lenőrző kútvizsgálat, kútszerkezet vizsgálat, dinamikus vizsgálat, vízmintavétel, gázszeparálás, laboratóriumi vizsgálatok/. Bemutatják a kutak üzemeltetését a kutak időszakos felülvizsgálatát, a hibás kutak vizsgálatát, a kutak javítását és felszámolását. Végül felhívják a fi­gyelmet a kutak közti egymásra hatás vizsgálatára. >y4z ásvány- és gyógyvizek italkénti hasznosítása. Az ásványvizek palackozása” című, Korcsog Attila által írt 10 oldal terjedelmű fejezet bemutatja „az ásványvíz útját” „a víznyerő-helytől a fogyasztóig, ismertetve a jelenlegi korszerű palackozási technológiát.” Ismerteti a vízkivételt és vízelőkészítést, a palackozás lebonyolítá­sát. Képeken is ábrázolja a vízkezelő tartályokat és szűrőket, a fúvógépet, az üvegpalack mosógépet, a pa­lacktöltő- és zárógépet, a címkéző gépet, valamint az ellenőrző gépforrást. Végül felhívja a figyelmet a raktá­rozás, kiszállítás és a nyomonkövetés alapelveire. ,yíz ásvány- és gyógyvizek gyógyászati hasznosí­tása” című Oláh Mihály által írt 14 oldalt kitevő feje­zetben megismerjük a hidroterápia és a balneoterápia fogalmát. Meghatározza az ásványvíz, gyógyvíz fogal­mát. Leírja a gyógyfürdőkezelés mechanikai, kémiai és komplex hatását. Ismerteti a fürdőkultúra, fürdőreakció, gyógyhelyek és a balneoterápia indikációi, kontraindikációi tudnivalóit. A fürdők felosztását a víz vegyi összetevői alapján magyarországi példákkal vá­zolja. Végül megemlíti az ivókúrák hatását. A könyv mellékletében Bikfalvi Istvánná „A Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács tagjai által palac­kozott ásványvizek” fajtáit, valamint Makfalvi Zoltán ,A romániai APEMIN Patronatus tagjai által palackozott ásványvizek” táblázatait mutatja be. A könyvet 10 oldalt kitevő színes propaganda kép, illetve rajz díszíti. * * * ,A Kárpát-medence ásvány- és gyógyvizei” című könyv olyan jól összeválogatott fejezeteket tartalmaz, amelyek minden érdeklődő számára hiánypótló adatokat és ismereteket foglalnak össze, ezek megismerése fel­tétlen figyelmet érdemel, ezért olvasását és tanulmányo­zását mindenki számára melegen ajánlom! Dr. Vitális György 79

Next

/
Oldalképek
Tartalom