Hidrológiai tájékoztató, 2013
DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Tóth Károly: Belvíz-veszélyeztetett területek feltárása és szükségtározásba történő bevonásának vizsgálata a Hortobágy-Berettyó felső szakasza mentén
A hidrológia és társ-tudományai tudomány-történeti fejlődése akkor volt „magyar”-nak nevezhető, amikor az időszerű problémákhoz kapcsolódott, és ugyanakkor: a világ egyetemes tudományát akkor gyarapíthatta, ha a saját, hazai problémáit egyben a világ tudományának problémaivá emelhette. Ezért nehéz hazánkban olyan önálló elgondolások szerint fejleszteni a hidrológiai tudományt, amelyekre vonatkozóan külföldi elméleti és gyakorlati példákat nem, vagy alig lehet idézni. Viszont másként, mint önálló gondolatokkal a hazai problémák egyediségének tudatában, sem saját országunk tudományát, sem a világét nem lehetett volna, és a jövőben sem lehetne fejlesztenünk. Ebben van a feladat lényege, nehézsége, de különleges szépsége is. Ebben alkotott maradandót Salamin Pál, és ezért szolgált rá a magyar mérnök-társadalom emlékezésére és különleges megbecsülésére. Dr. Vágás István DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK A Magyar Hidrológiai Társaság 2012. évi diplomamunka pályázatán díjazott és Szerkesztőségünkhöz eljuttatott diplomamunka pályázatokat - kezdő szakembereink szakmai és irodalmi ambíciójának előmozdítása érdekében - a Hidrológiai Tájékoztató következő hasábjain tesszük közzé (Szerk.). Belvíz-veszélyeztetett területek feltárása és szükségtározásba történő bevonásának vizsgálata a Hortobágy-Berettyó felső szakasza mentén* TÓTH KÁROLY Az általam vizsgált terület földrajzi szemléletű feldolgozása alapján olyan javaslatot mutatok be szakdolgozatomban, mely viszonylag kismértékű beavatkozás mellett alkalmas lehet az ár-, és belvízi biztonság elérésére. Bevezetés A Tisza vidékét napjainkban fenyegető árvizek ellen a régi hagyományos módszerekkel nem lehet eredményesen védekezni. A mértékadónak elfogadott szintet meghaladó árhullámok szabályozott levezetésére, illetve elhelyezésére alkalmas megoldás kell. A kiszolgáltatott helyzet csökkentése érdekében erőfeszítések történnek az árvízkárok mérséklésére. Ezt célozza a Váráshelyi-terv továbbfejlesztése is. A vizsgált térségben található Hortobágy-Berettyó főcsatorna esetében az „árvizet” a belvizek okozzák. A főcsatorna több belvízrendszer befogadója, a vízgyűjtő- területe síkvidéki jellegű, tehát klasszikus értelemben nem beszélhetünk árvízről, mint például a Tisza és a Körös viszonylatában. A védekezés alapját minden esetben az adott terület talajtani, hidrológiai, domborzati és időjárási viszonyainak egzakt és részletes ismereteinek kell képeznie. A belvizek elleni védekezést a térinformatika térhódítása tette könnyebbé. Az újszerű adatgyűjtési (légi- és űrfelvételek, távérzékelés), adatkezelési és adatfeldolgozási módok (GIS szoftverek) alkalmazása a probléma részletesebb és hatékonyabb vizsgálatát teszi lehetővé. A már meglévő adatok, felmérések újszerű feldolgozási módja jelentősen megnövelheti az adatok használati értékét. Vizsgálati eredmények és azok értékelései A vizsgált terület digitális domborzatmodelije Egyik alapfeltétele a felszíni vízállások kialakulásának a lefolyástalan területek, azaz a„kedvező” domborzati adottságok megléte a belvizek összegyülekezése számára. Ezért elemezni kell az adott terület domborzati viszonyait, ha teljes képet kívánunk kapni annak belvízérzékenységéről. A vizsgálat alapjául a területről készített EOTR tér- képsorozat M=l: 10000 méretarányú topográfiai térképeinek magassági adatai szolgáltak. Mivel a szerkesztéshez magassági szintvonalakat használtam, ezért a térségben jellegzetes kunhalmok értékeit figyelembe tudtam venni, melyek magassági pontok felhasználása esetén a domborzatot pontatlanította volna. Elkészítettem a topográfiai térképek adatai alapján a térség digitális domborzatmodelljét, amely segítségével lehatároltam a terület mikrovízgyűjtőit. befolyási viszonyok vizsgálata A lefolyástalan területek lehatárolásához és az össze- gyülekezési pontok kijelöléséhez a lefolyás irányainak ismerete szükséges. E feladatok megoldásához a vizsgált térség részletes digitális terepmodellje (DTM) jelenti a kiindulási adatbázist. A magassági adatok interpolációját egy 20x20 m-es felbontású rácshálóra (grid) illesztettem. A teret véges elemszámú térrészekre felosztva megállapítható a térrészek lejtéseinek irányai. A rácsháló alapú térbeli felbontás cellái egy-egy átlagos lejtéssel jellemezhetők. Ez azt jelenti, * A 2012. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton BSc kategóriában I. díjat nyert diplomamunka kivonata. 17
