Hidrológiai tájékoztató, 2011
ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Ijjas István: Vízgazdálkodási és vízvédelmi szempontok az EU Duna Régi Stratégiájában
ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK Vízgazdálkodási és vízvédelmi szempontok az EU Duna Régió Stratégiájában DR. IJJAS ISTVÁN professor emeritus Szerző az Európai Bizottság Regionális Főigazgatóságának felkérésére független szakértőként részt vett a Duna Régió Stratégia kidolgozásakor figyelembe veendő vízgazdálkodási szempontokat megfogalmazó szakértő csoport munkájában Az Európai Unió ún. makro-regionális stratégiák kidolgozásával kívánja javítani fejlesztési politikájának megvalósítását, a fejlesztésre szánt keretek felhasználását. A Duna makro-regionális stratégiája keretében olyan akciókat és projekteket fognak nagy valószínűséggel támogatni az EU költségvetéséből, amelyeket a Duna vízgyűjtőjén osztozó minden vagy sok ország fontosnak tart és az EU tagállamainak többsége egyetért azzal, hogy a támogatása az egész EU fejlődése szempontjából célszerű és fontos. A Stratégia projektjeit az EU jelenlegi költségvetési periódusában (2014-ig) pénzmaradványokból fogják valószínűleg támogatni, a következő költségvetési periódusban (2020-ig) viszont előreláthatólag jelentősebb kereteket szánnak majd erre a célra. A Duna Régió országai összességében valószínűleg nem fognak az eddigieknél nagyobb támogatást kapni, azonban a makroregionális koncepció szerint a kapott támogatást hatékonyabban, a közös, vízgyűjtő szintű problémák megoldására fogják fordítani. Az első makro-regionális stratégiát a Balti-tengeri Régióra dolgozták ki és ennek megvalósítása már közel egy éve folyik is. Vannak, akik azt mondják, hogy a Balti Stratégiát példának kell tekinteni, és az EU Duna Régió Stratégiájának kidolgozásában a Balti-tengeri Régióra kidolgozott módszereket kell alkalmazni. Nagyon fontos az, hogy a Balti Régió tapasztalatait felhasználjuk, a két régió között azonban számos különbség van, és ezért a tapasztalatokat csak óvatosan szabad átvenni. Különösen így van ez a vízgazdálkodás területén. Az EU Balti-tengeri Régió Stratégiája a tenger teljes vízgyűjtő területére, míg a Duna Régió Stratégiája csak a Duna vízgyűjtő területére, nem a Fekete tenger teljes vízgyűjtő területére vonatkozik. A Balti-tengerbe számos folyó és vízfolyás ömlik a vízgyűjtőn osztozó országok területéről. Ezeknek a folyóknak a vízgyűjtő területére, illetve esetenként több folyó összevont vízgyűjtőterületéből képezett ún. „vízgyűjtő kerületre" kellett vízgyűjtőgazdálkodási tervet készíteni. A Balti-tengerhez kapcsolódó számos vízgyűjtő-kerületre készült vízgyűjtő-gazdálkodási tervvel szemben a Duna teljes vízgyűjtőjére - közel 10 éves munkával - egyetlen, közös vízgyűjtő-gazdálkodási tervet készítettek a vízgyűjtőn osztozó országok. A Fekete tengerbe ömlő többi nagy folyó vízgyűjtőjére azonban nem készültek ilyen tervek. így vízgazdálkodási szempontból a Duna Stratégia egy folyó, a Balti Stratégia viszont egy tenger vízgyűjtő területéhez kapcsolódik. A Duna Régió Stratégiának - ha jól élünk majd a lehetőségekkel - fontos szerepe lehet majd Magyarország vízgazdálkodási problémáinak megoldásában és különösen a határokon átnyúló, Duna vízgyűjtő jelentőségű problémák kezelésében. A vízgazdálkodással foglalkozó szakemberek felismerték ezt és élénken érdeklődnek a Stratégia kidolgozásának folyamata iránt. Sok vita folyik a Stratégiával kapcsolatban, és ezek sok esetben a Stratégiával kapcsolatos ismeretek hiányának a következményei. Ez a tanulmány a Stratégia készítésének vízgazdálkodási kulcskérdéseivel és alapelveivel, Magyarország részvételével a Stratégia vízgazdálkodási programjaiban és a Stratégia kidolgozási folyamatának néhány fontos kérdésével foglalkozik. Az EU Duna Régió Stratégia a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődésnek a régió szempontjából fontos, teljes területére ki fog terjedni. A vízpolitikának, a vízgazdálkodásnak és a vízvédelemnek a Duna Stratégiában a vízi-környezetvédelmi és vízkészlet-gazdálkodási stratégiai elemek kialakításában, a többi stratégiai területen pedig a tervezett fejlesztések környezetifenntarthatóságának vizsgálatában és biztosításában lesz fontos szerepe. Az elmúlt évtized legjelentősebb Duna vízgyűjtő szintű vízgazdálkodási tervezési feladata a Duna Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervének elkészítése volt. Ez a terv a vizek jó állapotba hozásához szükséges intézkedéseket tartalmazza, amelyek közül azokat, amelyek a tervben 2015-ös határidővel szerepelnek, a tagállamoknak kötelező végrehajtaniuk. A Duna Stratégia fontos újdonsága az, hogy annak keretében a vízgazdálkodással kapcsolatos, Duna vízgyűjtő szintű és jelentőségű gazdasági és szociális célkitűzések eléréséhez szükséges intézkedések is meghatározhatók és megvalósíthatók. Ezzel a Duna Stratégia nemcsak a vízvédelmet támogatja majd, hanem a „teljesen integrált" vízgazdálkodást is. Az EU Duna Régió Stratégiájának vízpolitikai kulcskérdései és alapelvei A Duna Stratégia, valamint akcióinak és projektjeinek kidolgozása során figyelembe kell venni a tagállamok által EU szinten és a Duna a vízgyűjtőn osztozó országok által, a vízgyűjtő szintjén, közösen megfogalmazott kulcskérdéseket és alapelveket, valamint természetesen az egyes országok szempontjait is. Az EU elnökségi időszak kulcsfeladatai Spanyolország, Belgium és Magyarország az Európai Közösséggel együttműködve kidolgozta a közös elnökségi időszak „útitervét". Ebben megfogalmazták a vízgazdálkodás legfontosabb kulcskérdéseit, amelyeket a Duna 61
