Hidrológiai tájékoztató, 2011

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Dobos Irma: Pávai Vajna Ferenc születése 125. évfordulójára: Ásványvíz-feltárásának balneológiai jelentősége

r Pávai Vajna Ferenc születése 125. évfordulójára: Ásványvíz-feltárásának balneológiai jelentősége* DR. DOBOS IRMA Pávai Vajna Ferenc 1886-ban született Csongván (Erdély), s egyetemi oklevelének megszerzése után először a Selmecbányái Akadémián, majd Trianon után a Pénzügyminisztériumban, az 1930-as évektől pedig a Magyar Kir. Földtani Intézetben dolgozott. Tipikus magyar geológus volt, aki nem kívánta álláspontját, feltételezéseit, megállapításait mások véleményével befolyásolni, éppen ezért nem alkalmazta munkájánál az újabb kutatási módszereket sem, mint például a geofizika eredményeit. Bizonyára ennek tulajdonítható, hogy tanulmányainál jóformán egyáltalán nem közöl irodalomjegyzéket, s csak elvétve találunk szövegközti hivatkozást egyik-másik szerzőre. A montán geológia-iskola neveltje, s ez látszik minden munkájánál, így a síkvidéki kutatásainál is (Dobos, 1992). Szakvéleményei alapján kitűzött fúrásai szénhidrogén helyett hévizet tártak fel, amely ugyanolyan eredményt jelentett akkor az országnak, mivel ásvány- és gyógyvizeinek ilegtöbbjét is elveszítette (Dobos, 1988). I. A Tiszántúli terület kutatása A M. kir. Földtani Intézet kezdeményezésére 1917ben megindult az országban a tiszántúli területen a torziós inga méréssel való felvétel és ennek alapján Böckh Hugó és Böhm Ferenc kijelölte az első Hortobágy I. sz. szénhidrogén kutatófúrás után a Hajdúszoboszló I. sz. fúrás helyét a Vérvölgyben. A már 343,1 m-t elért fúrás helyét Pávai Vajna Ferenc módosította és saját módszerével új helyen jelölte ki, amely 1925-ben elérte az 1090,70 m-t és a megnyitott rétegből 1600 l/min 73° C hőmérsékletű gázos hévizet nyertek (Dobos, 2001., 2004). Egy ilyen különleges jellegű vizet azután azonnal geológus, kémikus, balneológus szakember megvizsgálta és közölte értékes megállapítását. Közülük most kizárólag Dalmady Zoltán, a kiváló balneológus-sportorvos véleményét emeljük ki, mert az rendkívül előremutató volt (1. kép). így írta: hajdúszoboszlói mélyfúrás vize jódos-konyhasós-karbonátos hévíz. - A nagy hőmérséklet és a nagy vízmennyiség viszont lehetővé tenné a város fűtését és a háztartási igények kielégítését. Minden bizonnyal számos betegség, különösen a golyva, a nyálkahártya hurutjának gyógyítására alkalmas lesz. Emellett még gyulladásgátló szerepe is lehet. A palackozott vizet az erős bitumen-tartalom gátolhatja. " (Dobos, 2011). A hévíz többirányú hasznosítása között kiemelkedik a fürdőben történt felhasználás. Bár Dalmady Zoltán jelezte, hogy palackozásra, tehát ivókúrára nem alkalmas a hévíz, mégis többször próbálkoztak még az 1950-es és az 1960-as években is. Eredményesebb lett viszont a „fürdő-város" kialakítása, amely 1927-ben az első fürdőépülettel indult, s 1939-ben már 3 gyógymedencével, több szabadtéri medencével, inhalatóriummal is rendelkezett és 3 fürdőorvos foglalkozott a fürdőzőkkel. A fürdőkúrát a kezdeti időben reumatikus megbetegedések, bénulások, köszvény, elhízás, angolkór, nőgyógyászati megbetegedések, golyva kezelésére alkalmazták. A fürdő fejlesztése a következő évtizedekben tovább folytatódott és 1999-ben a termálfürdő épülete teljesen megújult. A gyógyászati kapacitás megkétszereződött, négy új nyitott medence, a termálfürdő csarnokában pedig három fedett 32, 36, 38 °C hőmérsékletű gyógyvizes medence épült. A három kincstári kútból csak az I. és a III. számúból termelnek hévizet. A medencecsarnokot 2002-ben újították fel. A földszinten 3 orvosi rendelő, kezelőhelyiségek, és tágas pihenők találhatók. A mai orvosi vélemény szerint a gyógyvíz elsősorban reumatikus betegségek gyógyítására alkalmas. Az idült mozgásszervi betegségeknél, kopásos, degeneratív betegségek kezelése után a betegek több mint 90%-a javul. A gyógyfürdőnek 5 elismert gyógyvizű kútja van és a 12-féle gyógyjavallathoz 42-féle gyógyszolgáltatást tudnak nyújtani. A fürdő befogadó képessége télen/nyáron 3476/24868 fő/nap és 2007-ben több mint 2 M vendég fogadásával Közép-Európa leglátogatottabb fürdőkomplexuma minősítést érte el. A hévízkút eredménye azután, különösen az Alföldön a nagyobb mélységű hévíz feltárását indította el (Dobos, 1987, 2004). A hajdúszoboszlói eredményes kutatófúrás hatására Debrecenben is hévízkút létesítését határozták el. A kutatófúrásokat ismételten Pávai Vajna Ferenc tűzte ki, és mindkét kút hasonló eredményt hozott, mint a hajdúszoboszlóiak. 1977-ben a város már 9 hévízkúttal rendelkezett, 2003-ban pedig a 15 hévízkút majdnem kizárólag a 800-1000 m közötti felső-pannoniai homokos képződményt nyitotta meg Ma a nagyerdei fürdő, a Termál Aquaticum élmény, termál és wellnes fürdővel és 5 termálkúttal rendelkezik. Ezek 4 termálmedencét, I úszó medencét, 1 váltófürdőt, szabadtéri termálmedencét és gőzfürdőt, továbbá 2 kombinált gyógymedencét táplálnak gyógyvízzel. Ma már 18-féle betegségre 40-féle gyógykezelést tudnak a gyógyfürdőben végezni. A hagyományos fürdőterápia mellett a fizioterápia, a * Előadta 2011. január 25.-én a Magyar Tudományos Akadémia Pávai Vajna Ferenc emlékülésén. 109